Az elmúlt hónapokban az Ukrajnában zajló háború következményeként jelentősen megnőtt a Magyarországra érkező menekültek száma, akik között sok a magyarul nem beszélő tankötelezett korú gyermek is. Egyre több pedagógus találkozik munkája során a háború elől hazánkba érkező tanulókkal, ami sokukat új kihívások és feladatok elé állítja. A közoktatásban gyakran magyar mint idegen nyelv tanítási tapasztalattal nem rendelkező pedagógusok végzik az idegen ajkú gyerekek magyar nyelvi fejlesztését, az oktatási rendszeren kívül pedig sok esetben nem pedagógus önkéntesek vállalják magukra ezt a feladatot. De még a képzett és tapasztalt MID-tanárok jelentős része számára is új feladatot jelenthet ennek a célcsoportnak a tanítása, akikkel életkori, élethelyzetbeli okokból vagy a közvetítőnyelv hiánya miatt csak korlátozottan alkalmazhatók a megszokott módszertani megoldások. Összeállításunkban mindhárom fenti csoport számára próbálunk segítséget nyújtani a szóban forgó célcsoport tanításában használható tananyagok és segédanyagok összegyűjtésével és rövid bemutatásával.

Az orosz-ukrán háborús helyzet és annak folyománya, a Magyarországra érkező menekülthullám új kihívások elé állította nemcsak a magyar mint idegen nyelv tanári szakmát, hanem a magyar oktatási rendszer teljes spektrumát. Február vége óta több ezer ukrán menekült érkezett hazánkba, és számuk azóta is napról-napra nő. Sokan választanak más célországot, vannak azonban, akik – ideiglenesen vagy hosszú távon – Magyarországon telepednek le, itt folytatják életüket, tehát a gyerekek elkezdenek óvodába, iskolába járni. A magyar iskolák márciustól felveszik azokat a menedékes státuszt kapott gyermekeket, akik tankötelesek, és az intézmény körzetébe be vannak jelentve. Ez azt jelenti, hogy az iskolákban tanító pedagógusok kihívásokkal szembesülnek: traumatizált, idegen ajkú gyermekek érkeznek osztályaikba, csoportjaikba, akiknek a fejlesztését és integrációját nekik is segíteniük kell. Emellett különórák keretén belül magyar mint idegen nyelvi fejlesztést kell biztosítani a tanulóknak úgy, hogy az iskolák többségében nincs megfelelő képesítéssel rendelkező tanár. 

Migráns hátterű nyelvtanulók Magyarországon

A migráns felnőttek és gyermekek tanítása nem új terület a magyar mint idegen nyelv tanári szakmában, hiszen ezidáig is folyamatosan érkeztek Magyarországra, így a közoktatásba is migráns hátterű tanulók, egyrészt a nyugati világból, másrészt Kínából, Vietnámból, különböző arab országokból, Afrikából, a Közel-Keletről. A Pont HU is többször foglalkozott a témával az elmúlt években is tanári fórum, továbbképzés, blogbejegyzés formájában. A magyar közoktatásban megjelenő migráns gyermekek száma évről évre, ha nem is számottevően, de folyamatosan nő. A magyar közoktatás egészét vizsgálva azt látjuk, hogy intézményi szinten alacsony azoknak az iskoláknak a száma, ahol helyileg, a pedagógiai programban rögzített módon, rendszerszerűen foglalkoznak a migráns és menekült gyermekek nyelvi integrációjával. Ottucsák Melinda A. továbbképzésünkön elhangzott előadása szerint 2021-ben összesen 34 ilyen iskola szerepelt a nyilvántartásban. Az iskolákon kívül tanodákban, menekülttáborokban, egyházi vagy civil szervezeteken, menekültszolgálatokon keresztül volt vagy jelenleg is van lehetőség magyarul tanulni. Az eddigi projektek eredményeképpen születtek olyan oktatási segédanyagok, tananyagok, amelyekre a jelenlegi helyzetben támaszkodhatnak a migráns gyermekeket tanító pedagógusok, és vannak olyan magyar mint idegen nyelv tananyagok, amelyek általában a gyerekeket mint célcsoportot szólítják meg. 

Tankönyvek, kurzuskönyvek gyerekek tanításához

A Károli Gáspár Református Egyetem magyar mint idegen nyelvi szakkönyvsorozatában megjelent Magyarnyelv-tanítás gyermekeknek című munka támpontot biztosít a célcsoport tanításához szükséges elméleti és módszertani tudás bővítéséhez, emellett bemutatja a legtöbb, gyerekek tanítására alkalmas tankönyvet és segédanyagot. Bár gyermekek számára viszonylag kevés olyan tananyag készült, amelyet kurzuskönyvként lehet használni a magyar mint idegen nyelv órákon, jelentek meg azonban olyan tananyagok, munkafüzetek, olvasókönyvek, játékos feladatgyűjtemények, amelyek hasznos kiegészítőül szolgálhatnak a gyerekek tanítása során.

Kiliki a Földön 1–2.

Kurzuskönyvként használható és kifejezetten gyerekek számára készült a Kiliki a Földön című tankönyvcsalád, amelyet talán a legszélesebb körben ismernek és használnak a magyar mint idegen nyelv tanárok, főként alsó tagozatban. A Kiliki a Földön első kötetét 7–11 éves, kezdő szintű nyelvtanuló diákoknak ajánlják a szerzők, Vidéki Erzsébet, Gróf Annamária, Szende Virág és Varga Csilla. A második kötet az első szerves folytatása, amely 10–14 éves diákok számára nyújt nyelvtanulási lehetőséget. A két tankönyvhöz tartozik letölthető hanganyag, elektronikus tananyag, illetve tanári kézikönyv fénymásolható feladatlapokkal. A tananyaghoz 2004-től tévésorozat is készült, amely megeleveníti Kiliki, az űrből a Földre érkező kisfiú történetét és megismerkedését a magyar nyelvvel és kultúrával.

A szövegközpontú tankönyvek kezdetben rövid párbeszédek, majd bonyolultabb narratív szövegek segítségével, fejezetről fejezetre haladva mutatják be a tanulandó nyelvtani egységeket és szókincset. A tankönyv és a tanári kézikönyv korosztályhoz illeszkedő gyakorlatokkal, feladatokkal látja el a magyarul tanuló gyerekeket, illetve a magyar mint idegen nyelv tanárokat. A főként alsó tagozatos tanulók számára motiváló tankönyv kiegészíthető más tananyagokkal, segédanyagokkal, illetve online gyakorlófelületekkel.

2. Tananyagok, segédanyagok, online felületek gyerekek tanításához

Balassi-füzetek

A Balassi Intézet által kiadott Balassi-füzetek című kiadványsorozat elsősorban az idegen nyelvi környezetben felnövő magyar származású gyerekek tanításához készült, ám a tapasztalatok szerint nem magyar származású gyerekek (sőt, esetenként akár felnőttek) tanításának is jó kiegészítője lehet. A zöld jelzésű füzetek a B1/B2 nyelvtudású, 7 és 14 év közötti tanulóknak szólnak, a piros jelzésűek pedig a valamivel alacsonyabb, A2/B1 nyelvi szinten álló, 10–18 éves fiatalokat célozzák meg. Minden füzet egy-egy kiemelt téma, motívum köré épülő sokszínű, játékos feladatokkal szolgál a gyerekek magyar nyelvi fejlesztéséhez. A szókincsbővítésen és a nyelvtani kompetencia fejlesztésén túl nagy hangsúlyt kapnak a helyesírási tudnivalók és az országismereti témák is. A zöld címkés sorozatban mostanáig négy kiadvány jelent meg. A Miénk a vár! című füzet (Gordos Katalin – Varga Virág) Magyarország várait, a lovagok, várúrnők világát idézi meg. Gordos Katalin – Varga Virág Ünnepeljünk együtt! című munkája az év legfontosabb ünnepein vezeti végig a gyerekeket. A Mesélj nekem! című füzet (Maróti Orsolya – Sipos Linda) magyar népmeséket dolgoz fel a Magyar népmesék című rajzfilmsorozathoz illeszkedve, Bándli Judit – Gordos Katalin – Maróti Orsolya Játssz velünk! című könyvében pedig magyar népmesék hőseinek nyomába eredve tanulhatnak a gyerekek. Az alacsonyabb szintű füzetekből eddig egy jelent meg. Gordos Katalin Kalandra fel! című könyvében egy Magyarországra látogató magyar származású kanadai fiú nyári élményei adják a kerettörténetet. Az érdeklődők a fenti linkekre kattintva a THL2 magyar mint idegen nyelvi folyóiratban megjelent könyvismertetőkben részletesebben is olvashatnak a  sorozat egyes kiadványairól. 

MidKid

A MidKid weboldal célja a nem magyar anyanyelvű gyermekeket tanító pedagógusok támogatása különböző feladatlapokkal, tippekkel, egyszerűsített tananyagokkal, projektötletekkel és online gyakorlatokkal. A weboldal és blog szerzői, Vermeki Boglárka és Kasikci Katalin magyar mint idegen nyelv tanárok a megosztott tartalmakkal nem csupán a MID-tanárok munkáját kívánják megkönnyíteni, hanem azokét a más szakos pedagógusokét is, akiknek nem magyar ajkú gyermek kerül az osztályába. Ehhez kapcsolódóan a Külföldi gyermek az osztályomban című rovatban tanácsokat, ötleteket olvashatunk egy új tanuló befogadásához.

A szerzők a honlapon és a hozzá kapcsolódó Facebook-oldalon folyamatosan osztanak meg különböző témákhoz vagy nyelvtani egységhez kapcsolódó feladatlapokat, amelyek pdf formátumban letölthetők. Gyakran tartozik hozzájuk egy-egy online végezhető, játékos gyakorlófeladat is. Emellett találhatunk szókincsfejlesztő kártyákat, csapatban megoldható feladatokat, játékokat és a beszédkészséget fejlesztő, kommunikációs gyakorlatokat is.

Anya-nyelv-játék

A gyerekek tanítása során kiemelt szerepe van a játékoknak, játékos módszereknek. Az Anya-nyelv-játék  című közelmúltban megjelent kiadvány módszertani kapaszkodót nyújt gyerekeket tanító magyar mint idegen nyelv tanároknak, illetve olyan nem szakos pedagógusoknak, akiknek külföldi vagy származásnyelvi gyermek van az óvodás, alsó tagozatos csoportjában. Kajdi Alexandra munkája kiegészítő tananyagként használható feladatgyűjtemény, amelynek segítségével játékos módon fejleszthető az anyanyelvi és a magyar mint idegen nyelvi kompetencia. A játékgyűjtemény 4 részből áll: az első fejezetben osztálytermi, csoportos gyakorlatokat olvashatunk, amelyeket akár távoktatásban is lehet alkalmazni, a második fejezet mozgásos gyakorlatokat mutat be, a harmadik fejezet olyan tematikus gyakorlatokat tartalmaz, amelyek a magyar mint idegen nyelv tanítása esetén is jól hasznosíthatóak, a negyedik fejezetben pedig különböző mondókák és versek kaptak helyet. A kötetben szereplő játékok főként a tanult nyelvtan vagy szókincs gyakoroltatását szolgálják, amelyek a nyelvóra bármely részében alkalmazhatóak, és mozgásos, játékos jellegüknél fogva motiválóak a gyermekek számára. A tananyag keletkezéséről és effektív használatáról később részletesebben is olvashatnak blogunk követői. A nyelvórán használható további játékokhoz pedig korábbi bejegyzéseinket is érdemes elolvasni. 

3. Menekült gyerekek tanítása

Zahra és Zia az Eperfa Iskolában

Kifejezetten a menekült gyerekek számára készült el és jelent meg 2018-ban a Zahra és Zia az Eperfa Iskolában című tananyagcsomag, amelynek szerzői Lukács-Somos Júlia, Ottucsák Melinda A. és Székely Orsolya magyar mint idegen nyelv tanárok. A Jezsuita Menekültszolgálat gondozásában megjelent, ingyenesen letölthető munkafüzet elsősorban menekült gyerekek számára készült, de a szerzők minden, 8 és 14 év közötti külföldi kisdiáknak ajánlják. A tananyag szövegeihez és feladataihoz online végezhető interaktív feladatok is tartoznak, amelyek szintén elérhetőek a honlapon. A Zahra és Zia az Eperfa Iskolában című tananyag kezdő szintű magyarul tanulók számára ajánlott, és annak szerves részeként jelent meg a Mi a téma? Olvassunk együtt Zahrával és Ziával! című olvasókönyv. Ez a kiadvány a felsős diákokat szólítja meg, és kifejezetten az olvasott szövegértés fejlesztésére koncentrál, de célja a szókincsbővítés, a beszédkészség és a szociális kompetencia fejlesztése is. Az olvasókönyv hatékony használatához szükség van egy stabil nyelvtanulói A2 nyelvi szintre. A tananyagcsomag módszertani hátteréről, a menekült gyerekek speciális igényeiről, a célcsoport további jellemzőiről további részletek olvashatók a Menekült felnőttek és gyerekek tanítása a gyakorlatban című beszámolóban.

Együtthaladó

A migráns gyerekek közoktatásba való beilleszkedését és a tanulás támogatását segíti a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete által kifejlesztett Együtthaladó tananyagcsomag is. A 8-14 éves külföldi gyerekek számára készült tananyag közismereti tantárgyak (matematika, irodalom, nyelvtan, természettudomány, történelem, valamint hon- és népismeret) szakszövegeinek értelmezését, szókincsének tanítását tűzi ki célul a CLIL módszer (tartalmat és nyelvet integráló tanulás) segítségével. A gyerekek korosztályát megszólító, játékosan felépített feladatlapokkal különböző nyelvi szinteken van lehetőség a tantárgyi tartalom elsajátítására és a nyelvi készségek fejlesztésére. A kiegészítő szókártyák a szókincs tanulása mellett különböző pályaorientációs foglalkozások megtartását is segítik, ami a projekt egyik kiemelt célja. A tankönyvcsomag kiegészítője az e-learning tananyag, amely támogatja a tudás elmélyítését, és játékos gyakorlási lehetőséget biztosít a migráns gyerekek számára.

4. Tankönyvek és segédanyagok ukrán anyanyelvűek tanításához

A menekültkrízis kirobbanásakor a Magyarországon tanító pedagógusok is felfedezték a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, 2019-ben kiadott Magyar nyelv kezdőknek. 5. osztály című tankönyvet és a hozzá tartozó munkafüzetet. A Kampó Ildikó és Pápai Ilona által jegyzett tananyagcsomag a Kárpátalján élő ukrán anyanyelvű gyerekek tanításához készült. A kétnyelvű (magyar és ukrán) instrukcióknak, ukrán nyelvű nyelvtani magyarázatoknak, kétnyelvű szólistáknak köszönhetően a tananyagcsomag hasznos kiegészítő anyag lehet a Magyarországon ukrán anyanyelvű gyermekeket tanító pedagógusok számára is. Blogunkon olvasói hamarosan külön bejegyzésből ismerhetik meg alaposabban a tananyagcsaládot, amelyben Pápai Ilonával, a tananyagcsomag egyik szerzőjével beszélgetünk. Mind a tankönyv, mind a munkafüzet ingyenesen letölthető a a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola honlapjáról. 

Az ukrán anyanyelvű tanulókkal való legelső találkozás megkönnyítésében hasznos lehet a Külgazdasági és Külügyminisztérium által összeállított ukrán–magyar tematikus miniszótár is. A szintén ingyenesen letölthető 24 oldalas „túlélőszótár” a legalapvetőbb magyar kifejezéseket tartalmazza azok ukrán fordításával és cirill betűs fonetikus átírásával.  A miniszótárban egyebek mellett a bevásárlással, közlekedéssel, étkezéssel és egészséggel kapcsolatos kifejezéseket találhatunk.

A fenti miniszótárnál részletesebb, szintén tematikus felépítésű kiadvány a Lingea Kft. Kiadó gondozásában megjelent Ukrán társalgás – szótárral és nyelvtani áttekintéssel című kiadvány. A zsebkönyv méretű kiadvány 2600 mondat és szókapcsolat mellett 6000 (ukrán – magyar, magyar – ukrán) szótári címszót is tartalmaz. A példamondatok többek között az utazás, étkezés, vásárlás, sport, szabadidő, kommunikáció témáját érintik. Mivel a kiadvány alapvetően az Ukrajnába látogató magyar anyanyelvűek számára készült, a magyar kifejezések kiejtését sajnos nem jelölik külön, de az ukránokat tanító pedagógusok számára hasznos segítség lehet az ukrán kifejezések fonetikus átírása.