Rendhagyó magyarórák a Balaton-parton (1. rész)

Már tíz éve, hogy szó szerint a világ minden tájáról érkeznek gyerekek a Funside által szervezett nyári táborokba, hogy játékosan gyakorolják a magyar nyelvet, vagy elsajátítsák annak alapjait. Búcsúzva a nyártól egy szubjektív, napsütötte balatoni képeslapot adunk közre két részben sok játékötlettel, kicsiknek és nagyoknak: Hunyadi Kata, a Funside Balaton és a Funside School vezető magyar mint idegen nyelv tanárának írása.

fs.jpg

Idén immár az ötödik nyaramat töltöttem el Balatongyörökön, rengeteg régi jó ismerős diákkal és újonnan érkezettekkel. A következő beszámolóban szeretném nagy vonalakban felvázolni azt a munkát, amit a Funside Egyesület nyári táborainak keretében végzünk, illetve különböző tevékenységeken keresztül bemutatni, hogy milyen eszközökkel, munkaformákkal dolgozunk.

A Funside Balaton az ország legnagyobb nemzetközi tábora, amelyet nyaranta több mint 25 országból látogatnak 7-17 éves kor közötti gyerekek. Egy-egy turnusban akár 250 gyerek nyüzsög a táborban, akik különböző délelőtti foglalkozások közül választhatnak – ezek egyike a magyar mint idegen nyelv. Az öt turnus, azaz az öt hét alatt egy-egy kiemelt téma köré szerveződnek a délutáni programok és így a délelőtti nyelvórák is. Idén ilyen volt például a „Tehetségek” vagy a „Filmsztárok” hete. A nyelvi csoportokban legfeljebb 8 diákkal dolgozunk együtt, hogy mindenki kellő figyelmet kapjon. Az órák legtöbbször szabadtéren zajlanak, sok mozgással, sétával: igyekszünk a teret, a tábori környezetet kihasználni, ezzel is közelebb hozni, élményszerűvé tenni a tananyagot. Minden turnust szintfelméréssel kezdünk, amelynek egy írásos és egy szóbeli része van: ez alapján döntjük el, hogy melyik csoport lehet a tanuló számára a legmegfelelőbb. Egy foglalkozás 120 perces, általában egy szünetet tartunk közben. Rengeteg játékkal, gyakorlatias és interaktív feladatokkal dolgozunk. A diákok akár duplán is választhatják a magyarórákat foglalkozásként, ilyenkor kétszer két órát töltenek egy nap magyartanulással.

fs2.jpg

Nem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy maga a környezet is „nekünk dolgozik”, hiszen a táborozók 70%-a magyarul beszél, magyar a menza, és magyar nyelven tud kérni a büfében is jégkrémet – ami nyáron, a Balatonnál talán a legeslegfontosabb nyelvi megnyilatkozásnak minősül.

Kezdő és haladóbb csoportoknál alapvetően azonos a cél: a táborozók élményszerűen tanuljanak a magyar nyelvről és kultúráról, elsősorban a hallás utáni szövegértésre és a beszédre koncentrálva, mindezt saját fejlesztésű projektalapú tananyagokkal. A legfontosabb a kommunikáció, hogy bátran, jó szívvel szólaljon meg – a grammatikai pontosság kevésbé hangsúlyos. A kezdőknél a közvetítő nyelv szinte mindig az angol, hiszen a tábori programok is mindig e két nyelven zajlanak.

fs3.jpg

A turnusok vasárnap indulnak, ekkor vesznek részt a táborozók a rövid nyelvi szintfelmérőn. Hétfőn az első órát legtöbbször összevonva tartjuk kezdő és haladó csoportnak, aminek két oka is van: sokszor ilyenkor derül ki (oldódva a játékokban, a megérkezés utáni feszültség eltűnésekor), hogy a szintfelmérőn magyarul megszólalni alig bíró gyerek mégiscsak beszél! Másrészt a magyarul tanuló táborozók egészen különleges „kisebbséget” alkotnak: míg angolórákon turnusonként akár kilencven diák is részt vesz, addig magyarórán legfeljebb huszonöten. Fontosnak tartjuk, hogy megismerjék egymást, ki honnan érkezett, miért szeretne magyarul tanulni, kivel szokott magyarul beszélni.

fs4.jpg

Alapvetően ismerkedős játékokat szoktunk játszani, hogy a teljesen kezdők is be tudjanak kapcsolódni. Néhány példa:

  • Földkerekség: a tanár megáll a kör közepén és a lábára mutatva elmondja, hogy ha ez a nagy kör, ahol most állunk, egy földgömb lenne, akkor ő most éppen Budapesten áll. Megmutatja az irányát néhány városnak a négy égtájnak megfelelően (lehetőleg internacionális városnevekkel, pl: Róma, Párizs, Helsinki, Tokió). Felkéri a diákokat, hogy mindenki álljon arra a helyre, amely az ő otthonának felel meg, majd röviden mindenki el is mondja, honnan jött, a nyelvi szintjének megfelelően.
  • Labda-kategória: körben állunk, a tanár elindít egy labdát és hozzá mond egy szót is. Amilyen kategóriába (pl: állatok, színek, ételek, magyar nevek) sorolható az indító szó, ahhoz kapcsolva kell a labdát megkapónak is mondania egyet, majd továbbdobni azt. Ha már nem tudunk több szót gyűjteni, jöhet egy új kategória. (Óra eleji és óra végi ismétlésre, összefoglalásra is kiválóan alkalmas.)
  • Suttogás: a diákok egymás fülébe suttogva próbálják meg eljuttatni A-ból B-be a kezdő kifejezést – mindig nagyon mókás felderíteni, hogy hol csúszhatott el!
  • Szó-Puff: Körben állunk, középen egy ember. Mindenki választ magának egy magyar szót (a kedvencét vagy bármit, amit ismer). Ezeket többször elismételjük, és mindenki megpróbálja megjegyezni a másikét. A középen álló ember a kezével pisztolyt formálva rámutat a körből valakire és kimondja az illetőhöz tartozó szót. A célzott leguggol, a mellette álló két embernek pedig minél gyorsabban le kell lőnie egymást úgy, hogy a másikhoz tartozó szót mondják. Aki lassabb, az kiesik. Ha a középen álló ember által célba vett személy elfelejt leguggolni, akkor ő esik ki.
  • Állj ki magadért!: a diákok egy oszlopba állnak a tanárral szemben. A tanár két különböző dolgot mond, közben mutatja jobb és bal kezével, hogy melyik oldal melyiket jelenti. Pl: jobb kéz: cica, bal kéz: kutya. A diáknak abba az irányba kell tennie egy lépést, amelyik dolgot jobban kedveli.
  • Rangidős: jelöljünk ki egy vonalat, amelyre álljanak fel véletlenszerűen a diákok. Majd innentől teljes csöndben kell felállítaniuk egy születési sorrendet anélkül, hogy a vonalról lelépnének. Mutogatni, egymáson átmászni ér! (Ugyanez eljátszható keresztnevek szerinti névsorral is.)
  • Számelkapó: körben állunk, mindenki kap egy számot. A középen álló szemét bekötjük, majd csöndben helyet cserélnek egymással a körben állók. A középen álló ezután mond két számot, amelyek tulajdonosainak helyet kell cserélni egymással, úgy, hogy a kör területét nem hagyják el. A középen álló célja, hogy elkapja az épp másik helyre igyekvőt. Akit elkapnak, az lesz a következő fogó. (Számok helyett játszhatjuk állatokkal, színekkel, bútorokkal, tulajdonságokkal stb.)

A fenti tevékenységeket az órákba is sokszor beépítjük pihentető, élénkítő céllal, éppen az adott témához, nyelvi szinthez illesztve, szabadon variálva.

(Folytatjuk…)