Tanári fórumunk harmadik évadának alkalmain a magyar mint idegen nyelv egy-egy jellegzetes tanulói célcsoportjával foglalkozunk. Az évad második, novemberi műhelyén a gimnáziumokban folyó magyar mint idegen nyelv oktatás rejtelmeibe pillanthattunk bele. Két meghívott előadónk, Balogh Lili és Varga Richárd, a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium tanárai mutatták be az intézményükben folyó munkát, személyes tapasztalataikat, illetve a mindennapok kihívásaira adott válaszaikat, problémakezelő javaslataikat.

Elsőként a Kőrösi Magyar Iskola történetét mutatta be Lili és Richárd, amely az iskolán belül egy kifejezetten külföldieknek, illetve külföldről hazatérő magyar diákoknak szóló program. A Kőrösi Magyar Iskola 2013 óta működik, célja pedig a diákok integrációjának segítése a magyar nyelvű környezetbe. A Kőrösi-módszer ezt kiscsoportos oktatással, illetve mentortanári segítséggel támogatja. 

A Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnáziumban körülbelül 600 diák tanul, a tanulók 10%-a nem magyar anyanyelvű, külföldi diák. A nemzetiségek tekintetében nagyon gazdag és vegyes a kép: 16 nemzetiség képviselői tanulnak az intézményben. A diákoknak a teljesen kezdő szinttől a C1-es szintig van lehetőségük fejleszteni magyar nyelvi készségeiket, a csoportba sorolás pedig nem osztályok szerint, hanem nyelvtudás alapján történik. 

A program legfontosabb célkitűzése a sikeres magyar mint idegen nyelv érettségi teljesítése, amely hivatalosan B1 szintű. Ugyanakkor az előadók megfogalmazták, hogy saját tapasztalataik szerint a magyar mint idegen nyelv érettséginek egyes elemei magasabb szintű nyelvtudást várnak el a külföldi diákoktól, például az irodalmi szövegek megértése tekintetében. A sikeres érettségi vizsga mellett lényeges cél, hogy a tanulók be tudjanak kapcsolódni a magyar nyelven tartott szaktárgyi órákba is, így az elérendő nyelvi szint a magabiztos B1+, illetve B2 szint.

A kitűzött cél elérése érdekében a tanulók az első évben heti 16 órában tanulják a magyar nyelvet. A második évtől az angol-magyar, német-magyar vagy az orosz-magyar képzésbe tagozódva dolgoznak tovább, és három éven keresztül összesen legalább 1200 órán tanulnak magyarul. A multikulturális környezet, a magyar osztálytársakkal való közös tanulás segít az integráció megvalósulásában, és a magyar nyelvi készségek fejlesztésében is.

A műhelyfoglalkozást egy kiscsoportos megbeszéléssel folytattuk, így megtudhattuk, hogy melyik résztvevő kollégák dolgoznak középiskolában, milyen tapasztalatokkal rendelkeznek ezen a területen. Megosztottuk egymással, hogy szerintünk milyen speciális jellegzetességek járulnak hozzá a gimnáziumi célcsoport elhatárolásához, milyen kihívások és lehetőségek rejlenek az ezzel a korosztállyal folytatott munka során. Közösen arra jutottunk, hogy a tinédzser- vagy kamaszkor már önmagában is nehezítő faktor, ehhez egyebek mellett hozzájárulnak a kultúrák találkozása következtében kialakult nehézségek, a kultúrsokk, a tanulók közötti klikkesedés, a tanulási technikák közötti eltérések, a családok, szülők különböző hozzáállása a magyar oktatási rendszerhez, az információáramlás és a kapcsolattartás problémái. A felmerült szempontokat a műhelyfoglalkozás során részletesen bemutatták az előadók, mindegyiket személyes történetekkel, tapasztalatokkal egészítve ki, amelyek a szakmai gyarapodás mellett hozzájárultak a kötetlen hangulat kialakulásához is.

Elsőként az életkori sajátosságokról beszélgettünk részletesen: kiemeltük a kamaszkor problémáit, a motivációs gondokat, a fiatalkori szerelmek befolyásoló hatását, illetve a Magyarországra költözés miatti beilleszkedési nehézségeket. Sokak törésként élik meg hazájuk elhagyását, hiszen egy egész kiépült életet kénytelenek egy új országban folytatni. A lelki törés feldolgozására meghívott vendégeink egy praktikus módszertani ötletet javasoltak: az életvonal felrajzolásával a tanuló nemcsak a múlt idő használatát gyakorolhatja, de lehetőséget kap a számára fontos, sorsdöntő események megnevezésére, feldolgozására is.

Az életkori sajátosságok után a kulturális dimenziók kerültek az érdeklődés középpontjába: a kultúrsokk miatt nehézségekbe ütközhet a külföldi gimnazisták beilleszkedése az osztály- és az iskolaközösségbe. Tipikus jelenség - nemcsak külföldiekkel, hanem homogén magyar osztályközösségben is - a kiközösítés, amely természetesen itt is felütheti a fejét. A beilleszkedési problémákat a kultúrák közötti különbségek is okozhatják, mint például a vallási kérdések, a tabuk: például a politika vagy a szexualitás mint téma az iskolában. Az iskolában dolgozó tanárok jó, ha tisztában vannak ezekkel a különbségekkel, emellett pedig a Kőrösi-program egy különleges mentorrendszerrel igyekszik orvosolni a beilleszkedési nehézségeket. A tanárok közül kerülnek ki a mentorok, akik segítik, támogatják, információkkal látják el a külföldi diákokat, különösen a más kultúrából fakadó kérdések kapcsán. A mentor egy évig kíséri végig mentoráltja iskolaévét, melynek során például elmagyarázza a mentoráltjának a ballagás, a szalagavató, a gólyabál menetét, jelentőségét, és más iskolai események megismerésében segíti a diákot. A mentorrendszer mellett az úgynevezett „cimborarendszer” is működik az intézményben: a cimborák a diákok közül kerülnek ki. A cimboraságra jelentkezni kell, és a vállalkozók megjelölhetik, hogy kivel szeretnének együtt dolgozni. Ezután diákpárok alakulnak, amelynek tagjai segítenek egymásnak a mindennapi iskolai életben való boldogulás során. Azért is nagyon hasznos a cimboraság, mert a mentortól eltérő perspektívából, diákszemmel közvetíthetőek a diákélet fontos eseményei.

Kulturális különbségből fakad a családok és az iskola közötti kapcsolat erőssége, mértéke közötti eltérés. Nehezíti a közös munkát az, hogy több családban a szülők nem élnek együtt a diákokkal, külföldön dolgoznak, a gimnazisták pedig más rokonaikkal, esetleg egyedül kénytelenek boldogulni. Ez megnehezíti a kapcsolattartást az iskola és a szülők között, amely ebben az életkorban még inkább szükséges lenne. Ha a szülők együtt élnek a gyerekekkel Magyarországon, akkor sincs garancia a szülői értekezletek látogatására, hiszen a nyelvtudás hiányosságai miatt kommunikációs szakadék áll fenn tanár és szülő között. Ezt a szakadékot az iskola a külföldi szülőknek szervezett külön alkalmakkal, tájékoztató beszélgetésekkel igyekszik áthidalni. 

A gimnáziumi munkát alapvetően meghatározzák a törvényi keretek, és az ezekhez kapcsolódó adminisztrációs kérdések. Sok esetben kihívásként élik meg a gimnáziumban oktató tanárok a már említett kimeneti követelmény, a magyar mint idegen nyelv érettségi vizsga teljesítését. A szintezési kérdés mellett nehezítő körülmény, hogy jelenleg nincs forgalomban olyan magyar mint idegen nyelv tankönyv, amely kifejezetten a középiskolás tanulókat célozná meg. Így a gimnáziumokban általában a felnőtteknek szóló tankönyvekből tanítanak a magyar mint idegen nyelv tanárok. A Kőrösi programon a MagyarOK sorozatból tanítják az egyes csoportokat, a 12. osztály végére a B1+ kötet befejezése van előirányozva, kiegészítve érettségi feladatok gyakorlásával. Fontos megjegyezni, hogy magyar mint idegen nyelvből klasszikus, érettségire való felkészítő gyakorlókönyv sem áll a gimnáziumban tanítók rendelkezésére. Az érettségire való felkészülés mellett magyar nyelvvizsgát is tehetnek a gimnazisták, ugyanakkor ez nem jelent pluszpontot az egyetemekre való felvételi procedúra során, emellett pedig már emelt szintű érettségi sincs magyar mint idegen nyelvből. Ezek a faktorok szintén nehezítik a tanárok munkáját, illetve a tanulók motiválását sem segítik elő a magyar nyelv tökéletesítésére.

A magyar mint idegen nyelv tanárok összefogó, nagy fokú kooperációjára van tehát szüksége a Kőrösi-programnak, Balogh Lili és Varga Richárd pedig kifejtette, hogy nagy szerencséjük van a gimnáziumban dolgozó csapattal: motivált, módszertanilag igényes, fejlődésre nyitott kollégákkal dolgozhatnak együtt. Tizenegy magyar mint idegen nyelv tanár dolgozik jelenleg az intézményben, akik közül a legtöbben a másik tanári szakjukat is oktatják a gimnáziumban. Az előadók kiemelték, hogy folyamatosan szükségük van emiatt (is) utánpótlásra a magyar mint idegen nyelv tanárok körében. 

A különböző szaktárgyakat tanító tanárok óráira szintén járnak a külföldi tanulók, akik nehézségekkel küszködnek, és ez természetesen terhet ró a nem magyar mint idegen nyelv tanárokra is. Tagadhatatlan, hogy szaktanárként egy igen speciális hozzáállásra van szükség a magyarul kevéssé beszélő külföldi diákok sikeres szaktárgyi fejlesztéséhez.

Problémákból tehát nincs hiány, viszont a Kőrösiben tanító kollégák folyamatosan gondolkoznak újabb és újabb megoldási javaslatokon, lehetőségeken. Ezek összefoglalásképpen, a teljesség igénye nélkül: a magas óraszám, az intézményi háttér, a szakmai közeg, a mentor- és cimborarendszer, az osztályközösségben rejlő lehetőségek, illetve különböző projektek. Az alkalom végén meghallgathattunk néhány projektötletet, amely a magyartudás fejlesztése mellett segíti az integrációt. Lili és Richárd beszámoltak különböző iskolán belüli és kívüli programokról, projektekről, amelyeket megterveztek, majd megvalósítottak diákcsoportjaikkal. Az utazás téma kapcsán például a képzeletbeli szálláskeresés és programszervezés mellett megvalósították az autentikus helyzetek kihasználását: az osztálykiránduláson a magyarul tanulók egyenként vásároltak jegyet a vasútállomáson - természetesen magyarul. Szervezniük kellett születésnapi bulit, illetve az ételek és italok tanulásakor ellátogattak a Vásárcsarnokba is. Mi csak ízelítőt kaptunk a kreatív projektekből, amelyek megvalósítása hozzájárul a Magyar Iskola célkitűzésének megvalósításához: a külföldi diákok bevonásához a magyar kultúrába, a magyar nyelven keresztül. A középiskolákban dolgozó magyar mint idegen nyelv tanárok ráismerhettek saját kérdéseikre, megoldási javaslatokkal és kreatív ötletekkel lehettek gazdagabbak a célcsoportokkal foglalkozó második alkalom során. Még egyszer köszönjük előadóinknak a részvételt!