TámPONT rovatunkban kisebb grammatikai jelenségeket mutatunk be, amelyek működése sokszor talán még a tapasztalt tanárok számára sem magától értetődő. A rövid bejegyzésekben nem csak az adott jelenség használatának és formai szabályainak járunk utána, hanem a tanítás szempontjából releváns „miértekre” is keressük a választ, és feladatötleteket is közlünk az adott jelenség tanításához. A rovat legutóbbi bejegyzésében dr. Kajdi Alexandra a be- igekötő nyomába eredt. Írása második részét most közöljük.

A TámPONT rovat legutóbbi bejegyzésében pedagógiai-módszertani szempontból kezdtem el kategóriákba sorolni a be- igekötős szerkezeteket azok jelentéséből és vonzataikból/bővíthetőségükből (argumentumszerkezetükből) kiindulva. Csak emlékeztetőül (akik esetleg nem (vagy már régen) olvasták a korábbi írásomat): elsősorban Ladányi Mária (2007) és Tóth Katalin (2014) megfigyeléseire támaszkodva két fő csoportot emeltem ki. Az első csoport esetén az igekötős szerkezet jelentése: ‘fizikai térben, befelé irányba végzett vagy történő cselekvés’ – ennek három alesetét mutattam be részletesen (pl. vki besiet vhova, vki betesz vmit vhova, vki beles vhova). A második csoport esetén szintén megjelent a fizikai térbeliség, ám már másként: a négy bemutatott alkategória közös ismérve, hogy a cselekvés vagy történés nagy területet vagy felületet érint, a térbeli teljesség mint cél jelenik meg (pl. vki bepaníroz vmit, vki besötétít vmit, vmi behavazódik, vki bejár vmit). Tehát a bejegyzés előző részében elindultunk a be- igekötős szerkezet legősibb jelentésétől (1/a.: ‘egy aktív ágens vhova bemozog a térben’) egy képzeletbeli skálán egyre távolodva a lezárt tér fogalmától. Ezen az úton haladunk tovább.

3. Elvont, metaforikus térjelentést kifejező szerkezetek

Utunk következő, harmadik állomásán még megjelenik a térbeliség, de ez a tér az eddigiekkel ellentétben nem fizikai, hanem elvont, metaforikus hely. Ebbe a csoportba négy, első ránézésre talán különböző be- igekötős szerkezetet sorolok. Közös bennük, hogy a korábban fizikai valójában megtapasztalt terület vagy felület itt kikerül a figyelem középpontjából: vagy az történik, hogy a hangsúly a végpontra kerül, vagy virtuális térről lesz szó, vagy a tér univerzális metaforaként/metonímiaként értelmeződik újra (ezek természetesen összefüggnek egymással).

3/a. Hangsúlytalan (fizikai?) tér

Az első alcsoportba sorolható be- igekötős szerkezetek jelentésében még tetten érhető a ‘személy vagy tárgy fizikai térben való mozgatása’ jelentésmozzanata. Ugyanakkor a fizikai tér – a szituációtól függően – hangsúlytalanná válhat (pl. beadom a kosarat a kertbe vs. az orvos bead egy oltást a bőrbe, a szülő beadja a gyereket az óvodába; beírom a naptáramba a dátumot vs. az igazgató beírt a gyereknek az ellenőrzőjébe). A hangsúlytalanság valójában metonimizációs folyamatot takar: a bőr az emberi testként jelenik meg (a rész az egész helyett alesete: a tag az egész helyett), az óvoda nem mint hely, hanem mint intézmény szerepel a mondatban (a rész az egész helyett egy másik alesete: hely az intézmény helyett) (akit részletesebben érdekelnek a metonímia fajtái, annak ajánlom figyelmébe Kövecses Zoltán és Benczes Réka 2010-es kötetének ide vonatkozó, 5. fejezetét). Egyes esetekben a beszélő forgatókönyv-szerű tudása aktiválódik, azaz a szerkezetből kimaradhat mind a tárgy, mind a határozó, ezért tudjuk értelmezni az olyan megnyilatkozásokat, hogy a doktor már beadta; már beadtam a gyereket; mindjárt beérek; a diri már megint beírt. Az imént látott példákban megfigyelhető, hogy a be- igekötő a hangsúlyosan nyelvtani funkciótól elkezd távolodni egy képzeletbeli egyenesen a lexikalizáció fele. Ennek megértése természetesen magasabb nyelvi szinthez köthető (az A2/B1 szinten még csak a fizikai térbeliségre utaló jelentés várható el, a metonimikus jelentés felismerése inkább a B2/C1 szint követelménye).

(Rövid észrevétel: a nyelvtani funkció és a szótári szóalak egyazon skála két végpontján található, a lexémák pedig képesek arra, hogy vándoroljanak ezen a skálán (grammatikalizálódjanak), így egy szótári alak nyelvtani elemmé válhat pl. a -ság eredeti jelentésében ‘domb, halom’, majd ebből keletkezett a gyűjtőnévképzői változata.)

3/b. Virtuális tér

A következő alcsoport jellegzetessége, hogy a tér már itt sem fizikai értelemben van jelen, hanem virtuális térről van szó. A számítógéppel kapcsolatos be- igekötős kifejezések közül számtalan tartozik ebbe a kategóriába. Ahogyan az előző, 3/a.-nál is írtam, a bővítmények már itt is jórészt opcionálisak: mind a helyhatározói bővítmény, mind a tárgy elmaradhat (pl. belinkel (vmit vhova), beszkennel (vmit), belép (vhova), bejelentkezik (vhova). Ugyanakkor amikor ez a téma először előkerül a nyelvórán (és már A2/B1-es szinten megjelenhet), akkor először érdemesebb bővítményekkel együtt gyakoroltatni és felhívni arra a figyelmet, hogy bár a be- igekötő zárt térbeliséget sugall, az online tevékenységgel kapcsolatos virtuális helyek más esetekben felületként reprezentálódnak a magyarban (pl. megnézi a Youtube-on, belép a Facebookra, belinkeli a Instagramra, kiírja a Twitteren vs. belép az e-mailjébe, bejelentkezik a Messengerbe).

3/c. Időbeli végpont

A harmadik alkategóriába olyan be- igekötőt tartalmazó igék sorolhatóak, amelyek jelentésükben egy időbeli végpontra, pontosabban a cselekvés befejezésére utalnak (pl. befejez vmit, begyűjt vmit). Felvetődhet a kérdés, hogy ezt a csoportot miért itt, a metaforikus térjelentés alatt tárgyalom? Ennek az az egyszerű oka, hogy léteznek nyelvtől független (azaz szinte minden nyelv történetében megtalálható) univerzális jelentésváltozási tendenciák. Ezek egyike a tér-idő metaforizáció, azaz amikor az időbeliséget térbeliségre utaló nyelvi elemmel fejezzük ki (lexikai szóval pl. fog - igéből a jövő időt kifejező segédige vagy nyelvtani elemmel pl. júliusban, két óra hosszan, péntek előtt lásd Tolcsvai 2013: 203). Egyes be- igekötős szerkezetek jelentésében is megfigyelhető a tér-idő metaforizáció. Ekkor a hangsúly a cselekvés végpontján/teljességén van, azaz a be- igekötő elhalványodott irányjelölő alapjelentése helyett ezekben az esetekben is az időbeli végpontra perfektivál (a perfektiválás egyéb fajtáit az előző cikkben részletezett 2. kategóriánál is láthattuk). A nyelvtanulóknak ajánlott elmondani, hogy a Hova? kérdésre adott válasz legfeljebb szabad bővítményi határozóként jelenhet meg (és nem minden szerkezetnél): a tárgy az, ami kötelezően megjelenik egyes szerkezetekben (pl. befejezi az olvasást, begyűjti az osztálypénzt (egy borítékba).

3/d. A tartály-metafora

A tartály-metafora egyike az univerzális metaforáknak (ebben a témakörben megkerülhetetlen alapmű George Lakoff és Mark Johnson Metaphors We Live By című, interneten is elérhető könyve). Ennek a fogalmi metaforának több típusa is van: én most azokat fogom bemutatni, amely az élő test mint tartály jelentésösszetevőt tartalmazza a be- igekötős szerkezetek esetén (a bekezdés megírásakor Szili Katalin 2005-ös cikkének A3-as kategóriáját vettem alapul, mivel a szerző többi kategóriájában egyfelől kevésbé hangsúlyos a tartály-koncepció, másfelől átfedést mutatnak bejegyzéseim eddigi besorolásaival). Közös ismérve tehát ennek a csoportnak, hogy az emberi (vagy állati) test egyfajta zárt, belső helyként konceptualizálódik. Ebbe a belső testbe cselekvést jelentő alapigékkel bekerülhetnek fizikai tárgyak (pl. az orrcseppet becsepegteti az orrába, bemegy a szálka az ujjába) - fontos, hogy az adott szerkezettől függ, hogy kell-e/lehet-e őket határozóval vagy tárggyal bővíteni. A fizikai tárgyak egy különleges csoportját alkotják az étkezéssel kapcsolatos szavak: elsődlegesen étel- és italnevek. A napjainkban roppant termékeny -zik igeképzőnek köszönhetően megalkothatunk számos be- igekötős igét (pl. bereggelizik, bevodkázik, bepizzázik). Amennyiben az alapszó konkrét étel- vagy italnevet tartalmaz, úgy ennek a szerkezetnek kérdéses a bővíthetősége (bepálinkázza a Fütyülőst? bepálinkázik a Fütyülősből?). De ha az alapige evéshez kötődő cselekvést jelent, akkor -ból/-ből képzős alak állhat mellette szabad bővítményként (pl. bezabál a pörköltből, bevacsoráztak a hamburgerekből), illetve olykor tárgy vagy más határozó is megjelenhet (pl. behabzsolta az egészet, behányta magába az ételt).

Az iménti példákban mind közös, hogy jelentésszerkezetükben (a be- igekötőnek hála) magukban foglalják a teljesség fogalmát is (a telítettség mint akcióminőség). Ebből fakadóan a cselekvés egyfelől oszthatatlan (legfeljebb ironikusan képzelhetőek el az alábbi alakok: csak egy kicsit vodkáztam be, már félig bevacsorázott), másfelől megszakíthatatlan (pl. éppen behabzsolta az ételt, amikor…? - ellenben helyes a szándékra utaló feltételes módú forma: éppen behabzsolta volna az ételt, amikor…). Tehát amikor a diákok figyelmét felhívjuk a szerkezet bővítési lehetőségeire, érdemes azt a telítettség szempontjából levezetni. Természetesen a fizikai tárgyakon kívül metaforikus értelemben más is bekerülhet a testbe mint tartályba (pontosabban: a szívbe, a lélekbe, az agyba). Ez a „más” lehet egy érzelem (pl. belopta magát mindenki szívébe, új érzés költözött be a lelkébe), vagy egy információ vagy gondolat (pl. bevall vkinek vmit, benyal vkinek, betanul vmit, beszámol vkinek vmiről, beajánl vkit (vkinek/vhova)). Ezeket a szerkezeteket is feltétlenül a vonzataikkal együtt tanítsuk minden szinten (az érzelmekkel kapcsolatos kifejezések jórészt C1-es szintűek)!

4. Térjelentés nélkül

Folytatjuk utunkat a be- igekötős szerkezetek jelentésének képzeletbeli skáláján magunk mögött hagyva a kompozitumszerkezet eredeti, térviszonyokra vonatkozó jelentését (legyen az fizikai vagy elvont tér). Ekkorra már eltávolodtunk a be- elsődleges grammatikai funkciójától és megérkeztünk a szótárban is bizonyosan fellelhető alakok, illetve a nyelvi újítások körébe – utóbbiak természetesen sok esetben besorolhatóak egy már korábban jellemzett alkategóriába (is).

4/a. Lexikalizáció


Az első alkategória tárgya a lexikális jelentés, vagyis tömören: történetileg a lexikalizáció során rögzült, írott vagy mentális szótárban tárolt jelentés (aki nyitott egy ezzel kapcsolatos humoros eszmefuttatásra, amelynek pedagógia haszna is van, annak ajánlom Nádasdy Ádám 2004-es írását). Ez a kategória egyfelől nyitott (azaz jelenleg is bővül), másfelől őszintén szólva némileg önkényes annak megítélése, mely be- igekötős szerkezetek tartoznak ide. Én most a nyelvórai tapasztalataimra hagyatkozva sorolom ide azokat a szavakat, amelyek használatakor a diákok először bizonyosan hibáznak a bővítmények tekintetében, illetve amelyeknek a jelentése bővebb magyarázatra szorul (szemantikailag nem transzparensek), mivel a tanulók anyanyelvében általában egészen más logikájú szóval nevezik meg az adott tevékenységet. Már A1-es tankönyvekben is előfordul a bevásárol igealak, melyet a diákok hajlamosak a vásárol és vesz igék szinonimájaként értelmezni és kötelezőnek vélt tárgyi vonzattal ellátni (az élelmesebbek még Hova? válaszú helyhatározóval is bővítik a mondatot pl. bevásárol kenyeret a boltba?). Tettük bármennyire is logikus, a bevásárol szóalak tipikus példája a lexikalizációnak: az idők során „elveszítette” mind tárgyi, mind latívuszi vonzatát. A szinkrón nyelvhasználatban csupán szabad bővítményeket tűr meg maga mellett (pl. bevásárol (tejből a boltban)). Egy másik jellegzetes példa a berúg szóalak túl sok alkoholt fogyaszt-jelentésben (a csoport nyelvi igényeitől függően A2-es szinttől fölfele), amelynek a jelentése a nyelvtanulók számára lényegében kitalálhatatlan (hasonlóan a legtöbb idiómához és frazémához). Ezeket a nyelvórán érdemes egyesével átbeszélni kiemelt figyelmet fordítva a szerkezet bővítési lehetőségeire!

4/b. Neologizmusok

Az utolsó bekezdés témája a nyelvi újítások, azaz neologizmusok. Ezek többnyire spontán társalgás során és az internetes (csetes) nyelvhasználatban jelennek meg először eseti jelleggel (a megnyilatkozó személyes újításaként). Stilisztikai szempontból szleng szóalakokról van szó, ám az idők folyamán a beszélőközösség szókincsének részévé válhatnak, azaz lexikalizálódhatnak (ami általában stílusregiszter-váltással jár). Amennyiben eredeti szövegeket viszünk be a nyelvórára (pl. vloggerek videóit, realityshow-részleteket, nyomtatott csetes beszélgetéseket, fiatalokról szóló filmrészleteket), számtalan neologizmusba bele fogunk futni, mivel a be- igekötő jelenleg az egyik legtermékenyebb igekötőnk. A neologizmusok egy része besorolható a korábbi kategóriákba (pl. bekábítószerezik: 3/d., bekorlátoz: 3/a., beszól vkinek: 4/a.). De több szerkezetnél megfigyelhető egy újfajta jelentésmozzanat (akcióminőség) is: egy intenzív állapotba való bekerülés kezdete. Erre a jelentésösszetevőre példa a behisztizik, beszerelmesedik, beájul, bepánikol, stb. Ezekre a szóalakokra is igaz az a 4/a.-nál tett megállapítás, miszerint legfeljebb szabad bővítmények állhatnak mellettük (pl. beájul vmitől, bepánikol vmitől/vmi miatt). A neologizmusokkal kapcsolatban feltétlenül érdemes B2-es/C1-es szinten a jelentésen és a bővítményeken kívül azt is tisztázni, hogy az igekötős szerkezet milyen stilisztikai értékkel bír, milyen beszédhelyzetben lehet őket használni!

A bejegyzést az első részhez hasonlóan B2-es és C1-es szintű nyelvtanulóknak készült feladatötletekkel zárjuk (a feladatok az itteni kategorizációt követik, az instrukció után zárójelben az általunk ajánlott nyelvi szint szerepel). További feladatok készítésében segítséget jelenthet A magyar nyelv nagyszótárának idetartozó szócíme.

A témakör tanításához használható feladatok innen letölthetőek.

Felhasznált irodalom:

Kovács Mária 1997. A képzők keletkezése. In.: Pannon Enciklopédia, Arcanum. 

Fejes László 2013. Fog és fog. Nyelv és Tudomány.

Kövecses Zoltán–Benczes Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Akadémiai Kiadó Budapest. 63–78.

Ladányi Mária 2007. Produktivitás és analógia a szóképzésben. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 201–214 és 258–277.

Lakoff, George–Johnson, Mark 1980. Metaphors We Live By. The University of Chicago Press, Chicago and London.

Nádasdy Ádám 2004. A lexikalizáció. Magyar Narancs 2004/03/11.  

Szili Katalin 2005. A be igekötő jelentésváltozásai II. Magyar Nyelvőr 3.: 282–299.

Tolcsvai Nagy Gábor 2013. Bevezetés a kognitív nyelvészetbe. Osiris Kiadó, Budapest,  195–207.

Tóth Katalin 2014. A be igekötő jelentései Nyitragerencsér nyelvjárásában. Jelentés és nyelvhasználat 1: 87–106.


A felhasznált képek forrása – ahol ez nincs külön jelölve (a megjelenés sorrendjében):

https://www.kulo.org.uk/enter-view-with-healthwatch-knowsley/ (2021. 01. 22.)

https://szolgaltat.com/facebook/facebook-bejelentkezes/ (2021. 01. 22.)

https://webid.hu/blog/varatlan-hiba-a-google-terkepeken (2021. 01. 22.)

https://www.origo.hu/tafelspicc/20130205-litauszki-zsolt-kerekes-sandor-takacs-lajos-elmondja-a-kolbaszrol-a.html (2021. 01. 22.)

https://zeneszoveg.hu/dalszoveg/21375/copy-con/mona-lisa-zeneszoveg.html (2021. 01. 22.)