A szerző kiadásában jelent meg 2017-ben megújult külsővel és tartalommal Durst Péter Lépésenként magyarul 1. című kezdőknek készült magyar nyelvkönyve. A tankönyv átdolgozása mellett a www.lepesenkent.hu oldalra további a könyvhöz tartozó tananyagok is felkerültek, iOS-re és Androidra is kifejlesztett szótáralkalmazás készült, és egyebek mellett a könyv feladatainak megoldókulcsával is bővült a honlap kínálata. Az új kiadásról, illetve a tananyag módszertani megfontolásairól kérdeztük a szerzőt.

PontHU: Miért gondoltad úgy, hogy új kiadásban, teljesen átdolgozva – és ne „csak” javított formában – jelenjen meg ismét a könyv?

DP: Valójában először csak a javított formára gondoltam: pár dolog már elavult benne, és a használat során azt vettem észre, hogy egyes részek nem igazán praktikusak, így egy kicsit fel akartam javítani a könyvet. Amikor munkához láttam, akkor azonban egyre több részéhez nyúltam hozzá, és egyre nagyobb változtatásokat hajtottam végre, így végül újraszerveződött az egész tananyag.

PontHU: Melyek azok a változtatások, amelyeket a legfontosabbnak gondolsz?
DP: Számomra mindig nagyon hangsúlyos az a szempont, hogy egy kezdő csoportban ne használjak túl sok olyan kifejezést, amelyeknek a nyelvtani tartalma formailag még nem illik bele az addig tanultakba, ugyanakkor nyilván tudom, hogy kommunikációs értékét tekintve már indokolt lenne a használatuk. Némi túlzással ez azt jelenti, hogy a Köszönöm. is csak a tárgyas ragozás megtanítása után jöhetne. Itt is a megfelelő egyensúly és az arany középút a megoldás – csak ez mindenki számára mást jelent. Én is mindig igyekszem megtalálni a módját annak, hogy a hasznos kifejezések minél hamarabb belekerüljenek az anyagba, és azt hiszem, most ebből a szempontból is lépett előre a tananyag. Ugyanakkor azt megjegyezném, hogy vannak ismeretek, amelyeknek nem lehet jó helyet találni egy tankönyvben, de a tanár ezeket bármikor taníthatja az óráin, ha jónak látja.

PontHU: Milyen ismereteket emelnél ki ezek közül? Mit érzel problémásnak, és mi az, amelyet mindenképpen tanítanál te is ezen a szinten, tehát kezdőknek?
DP: Ez az adott csoporttól függ – és azt hiszem, hogy éppen ez a kulcs. Általában előkerülnek egyes főnévi igeneves szerkezetek, birtokos kifejezések és múlt idejű igealakok – egyes számban vagy csak egyes szám első személyben. Számos olyan kifejezés van, amely csak az órákon merül fel, csak egy-két diák számára fontos. És itt most nem arra gondolok, hogy felírunk egy pár szót vagy mondatot a táblára, hanem visszatérünk rá, valamilyen formában többször gyakoroljuk – de nem tankönyvből.

PontHU: Mi okozta a legnagyobb szakmai kihívást ennek a tananyagnak a készítésekor?
DP: Szerzőként az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy ha valahol belenyúlok egy kezdő anyagba, akkor az valószínűleg változtatásokat tesz szükségessé a korábbi fejezetekben és az utána következőkben is. Folyamatos újratervezést igényelt a munka. Minthogy szerzői kiadásban jelenik meg a könyv, a munkának az a része is sok törődést igényelt: össze kellett hangolni a lektor, az illusztrátor, a tördelő munkáját, és persze oda kellett figyelni a szótárapplikáció és a hanganyag elkészítésére is. Ez egy másfajta szakmai kihívás, de valójában ez a kiadói oldal nekem nagyon tetszik, szívesen csinálom.

PontHU: Az előszóban is írod, hogy „A tananyag a grammatikai tudnivalók mentén szerveződik.” Mi alapján döntöttél a haladási menet felállításáról? Ebben is történt változás – például míg korábban a határozott ragozás megelőzte a birtokos személyjelek tanítását, most megcserélted a két anyagrészt...
DP: Alapvetően a tanítás során szerzett tapasztalat vezérelt mindig. A könyv első változatának az elkészítése óta én is változtam tanárként, még több tapasztalatot szereztem, és persze a diákjaim is változtak. A szakma képviselőinek és a kollégáknak a véleményére is figyelek, azt is figyelembe vettem. Az a nézetem nem változott, hogy a tankönyv haladását továbbra is a grammatika mentén tudom elképzelni. Sokan ezt félreértik, és azt gondolják, csak a nyelvtanra koncentrál a tananyag, és nincsenek benne megfelelő pragmatikai ismeretek és kommunikációs gyakorlatok. Van egy olyan gyanúm, hogy ezt az „ítéletet” akár a Lépésenként könyvek megfelelő ismerete nélkül is kimondják. A helyzet azonban inkább az, hogy ez a tananyag a sokak számára ismert módon, a grammatika mentén szerveződik, és a köré helyezi a többi ismeretet. Enélkül sok nyelvtanuló kicsit elveszve érezné magát, nem tudna biztos alapokra építeni. Ez persze tanulófüggő és tanárfüggő dolog is, nem mindenkinek erre van szüksége.

PontHU: A könyvet kinyitva feltűnik, hogy bővült a tanított szókincs. Mi alapján „szinteztél” tartalmilag, azaz válogattál a témák között az egyes nyelvtani jelenségekhez kapcsolódóan, tehát hogy tematikusan mi kerüljön bele?
DP: Nem voltak előre meghatározott témakörök, amelyeket mindenképpen bele akartam venni, de persze elég nyilvánvaló, hogy egy kezdő tanananyaghoz nagyjából milyen témákat kell feldolgozni. Ahogy haladt a tananyag, formálódott a következő egység – beleértve a soron következő grammatikai tartalmat, a lehetséges témákat. Ilyenkor ez jár a fejemben, ezen gondolkodom, írok valamit, aztán törlöm az egészet stb. És egy idő után összeáll a dolog, elkészül egy része a következő leckének, amin persze még sokat kell csiszolni. De a témák kiválasztása, a grammatikával való „egybegyúrása” azon alapszik, hogy mit tartok működőképesnek. Egyébként elég lassan írok, sok időbe telik, mire összehozok egy szöveget vagy egy fejezetet.

PontHU: Milyen haladási menethez, milyen típusú csoportnak / csoportoknak ajánlanád leginkább a könyvet?
DP: A nyelvkönyvek szerintem a tanórai és az otthoni munka alapját képezik, de sokféleképpen lehet őket használni. Lehet betűről betűre és oldalról oldalra haladni, de a csoport és a tanár igényei szerint sokat lehet mellé is tenni. Elég széles körben használható szerintem, közvetítőnyelvvel vagy anélkül, nyelvészeti ismeretekkel rendelkező diákokkal és olyanokkal is, akik nincsenek otthon ezen a területen…
Olyanoknak nem ajánlanám, akik csak néhány hasznos mondatot és kifejezést szeretnének megtanulni. Mindenképpen olyan diákoknak és csoportoknak készült ez a tananyag, akik valamennyire komolyan veszik a nyelvtanulást.

PontHU: Vannak-e speciális módszertani javaslataid a könyv, illetve az on-line kiegészítők (hanganyag, szólisták, mobilos alkalmazás, megoldókulcs, további nyelvtani magyarázatok) használatához?

DP: Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a tankönyv az csak egy kiindulópont a nyelvtanításhoz, és az adott csoportban az adott tanárral fog összeállni a teljes kép. Szerintem ezt a könyvet elég jól lehet követni, egyáltalán nem szükséges más szövegekkel vagy feladatokkal kiegészíteni (kiegészítésnek vannak még letölthető feladatok a honlapon). Az órai munka során végezhető páros vagy csoportos feladatokhoz csak néhány helyen ad tippeket, azokat inkább a tanárnak kell megterveznie és lebonyolítania – ehhez azonban nem akartam a tanárok számára instrukciókat adni. Azért nem tartom jó ötletnek, hogy ilyen jellegű ötleteket vagy tanácsokat adjak, mert az ilyen feladatok a tanár és a csoport preferenciájától, a résztvevők személyiségétől függően nagyon eltérőek lehetnek. Remélhetőleg megvan a tanároknak a megfelelő személyes adottságuk és szakmai ismeretük ahhoz, hogy az óráknak ezt a részét kitalálják és levezényeljék.
A neten elérhető anyagok egy része az önálló tanulást segíti. A nyelvtani magyarázatokat a tanóra után is elolvashatja a nyelvtanuló, hogy felelevenítse az órán megbeszélteket. A megoldókulcs egyértelműen azok számára készült, akik egyedül próbálnak tanulni. Az anyagok másik része a tanár munkáját segíti, ezért készült a kiegészítő feladatokból egy több mint 60 oldalas összeállítás, és nemsokára tesztek is felkerülnek majd a honlapra.
Az ingyenesen letölthető szótárapplikációt nagyon fontosnak tartom, mert a tankönyv szavait tartalmazza az ott használt jelentéssel, és megadja a főnevek több alakját, valamint az igék ragozott formáit is. A rendelkezésre álló technika célszerű felhasználását látom ebben – úgy is mondhatnám, hogy úgyis mindig nézegetik a hallgatók az órán a különböző online szótárakat, de ebben a szótárban legalább valóban megtalálják, amire szükségük van. Úgy gondolom, hogy ezek az új eszközök nem fogják gyökeresen megváltoztatni a nyelvoktatást (talán nem is lenne jó), de meg kell és meg lehet találni a helyüket a mindennapi nyelvtanulásban. Ezért csináltam és csinálok Kahoot kérdéssorokat is a Lépésenként könyvhöz, amelyek szintén ingyenesen és szabadon elérhetők.

PontHU: Vannak-e további tervek a Lépésenként tankönyvcsaláddal?
DP: Vannak. Elég konkrét terveim vannak, és dolgozom is rajtuk, de még nincsenek olyan fázisban, hogy részletesen beszámolhatnék róluk. Azt már elmondhatom, hogy a Lépésenként magyarul második része is új kiadásban fog megjelenni a közeljövőben, várhatóan 2020-ban vagy 2021 év elején. A többi, készülőben lévő tananyag pedig szerintem nagyon izgalmas, de egyelőre nem merek róluk semmit mondani. Talán annyit, hogy 20 évnyi nyelvtanári munka után is (pont 1999-ben kezdtem magyart tanítani) ezekért még mindig tudok lelkesedni…

(A fotók forrása: http://lepesenkent.hu/index.php - 2019.11.16.)