A PontHU csapatának tagja, Lukács-Somos Júlia 2019. május 4-én, szombaton részt vett a MidKid bemutatkozó workshopján, amely a gyermekek tanításának módszertanával foglalkozott. A MidKid csapata, Kaşıkçı Katalin és Vermeki Boglárka 2018 nyarán hozta létre a https://midkid.org weboldalt azzal a céllal, hogy praktikus segítséget nyújtsanak a külföldi gyermekeket tanító magyar mint idegen nyelv tanároknak. Az oldalon nemcsak feladatlapokat találunk különböző, a fiatalabb korosztályt foglalkoztató témákkal kapcsolatban, hanem tippeket, ötleteket a tanításhoz, a közösségépítéshez, az osztályba becsöppenő gyermek felzárkóztatásához. A MidKid csapatának hosszú távú célja egy gyermekek tanítására használható tananyagcsomag elkészítése, amellyel régóta tátongó űrt töltenének be a magyar mint idegen nyelvi tankönyvek sorában.

A szombat délután programja két fő részből állt: az első blokkban a gyermekek tanulási folyamatával ismerkedhettünk meg, a második rész pedig a jelenlegi magyar mint idegen nyelvi tankönyvek iskolai használhatóságával foglalkozott. Egy rövid bemutatkozó kör után páros ismerkedés következett: azt a feladatot kaptuk, hogy egy percben meséljünk magunkról úgy, hogy minden hetedik szó helyett egy szín álljon. A feladat igen nehéznek bizonyult, miközben próbáltunk koncentrálni saját és partnerünk mondandójára, magunkban számoltunk, és próbáltunk mindig új színeket választani. A feladat utáni megbeszélés arra világított rá, hogy pontosan így érezheti magát a külföldi gyermek egy magyar osztályban: hiányoznak szavak ahhoz, hogy gördülékenyen fejezze ki magát, illetve a megértésben is felléphetnek problémák a szókincs hiányossága miatt.

A ráhangoló feladat után kezdődött a gyermekek tanulási folyamatát bemutató, interaktív előadás. Az MidKid csapata és a résztvevők közösen gondolkodtak arról, hogy mennyi idő alatt tud egy külföldi gyermek beilleszkedni egy magyar nyelvű osztályba. Természetesen több tényező is szerepet játszik ebben a kérdésben, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy hány éves a gyermek, milyen anyanyelvű, mennyire motivált a beilleszkedésben és tanulásban, illetve áll-e mögötte befogadó, segítő környezet. Ezután az ideális helyzetben lévő nyelvtanulóval kapcsolatban arra a konklúzióra jutottunk, hogy körülbelül két év szükséges ahhoz, hogy fejlesztés után be tudjon kapcsolódni az osztály mindennapi munkájába, a magyar nyelvű tárgyak tanulásába. Arról, hogy egy gyermek hány éves koráig tanulja könnyebben az idegen nyelvet, megoszlanak a vélemények. Többféle elmélet és kutatás látott napvilágot azt a kérdést körüljárva, hogy létezik-e egyáltalán kritikus periódus, vitatott, hogy a három, a hat, a kilenc, a tizenhárom vagy a tizennyolc év jelent-e bármilyen gátat a gyors(abb) és hatékony(abb) nyelvtanulás előtt. Annyi bizonyos, hogy az életkor előrehaladtával egyre nehezebben tanulunk idegen nyelveket, hiszen például a romló memória akadályozza a szókincs gyors bővülését. A felnőttek könnyebben megértik, illetve megtanulják a nyelvtani szabályokat és magyarázatokat, viszont a gyermekek később sokkal gyorsabban behozzák a nyelvtani lemaradásukat. 

A gyermekeknél körülbelül harmadik-negyedik osztály környékén történik változás: megkezdődik a tudatos tanulás folyamata. Ez előtt az életszakasz előtt is lehet egyszerűbb nyelvtani szabályokat tanulni velük, de azt a tanácsot kaptuk az előadóktól, hogy főként mintázatokban gondolkodjunk. Kezdetben minden gyermek erősen auditív nyelvtanulótípus, az anyanyelv tekintetében a beszédértés az elsődleges és a legfejlettebb készség. Körülbelül nyolcadik osztályra fejlődik ki az olvasott szöveg értésének készsége olyan szintre, hogy kiegyenlítődik a két készség, és később nagyobb hangsúlyt kap a nyomtatott szöveg, az olvasás.

De mire is van szükség a sikeres tanuláshoz? Természetesen kell motiváció, támogató családi háttér, fejlett érzelmek és intelligencia, elfogadó tanárok és kortársak. Az előadók kiemelték a célirányos nyelvi fejlesztés szükségességét már kisiskolás kortól, amely lehet egy magyar mint idegen nyelvi óra vagy más jellegű fejlesztés, tanári segítség. Nem mindegy azonban, hogy mikor segítünk a tanulónak, hiszen demotiváló lehet a gyermek számára, ha délutáni órák keretében kell magyarul tanulnia, amikor a többiek már hazafelé tartanak az iskolából. Az sem szerencsés, ha a készségtárgyak helyett foglalkozunk külön a tanulóval, hiszen a testnevelés-, a rajz- vagy az énekórán kevesebb a kommunikáció, több lehetőség van a mindennap használt kifejezések megtanulására, nem beszélve arról, hogy a gyermeknek szüksége van ezekre a kreativitást és mozgást középpontba állító tantárgyakra. A legjobb megoldás lehet az, ha például az irodalom- vagy nyelvtanórák egy részéről visszük ki külön foglalkozásra a tanulót.

A közvetítő nyelv szerepe problémás lehet a gyerekcsoportban, ha mindenkinek más az anyanyelve, és az angol nyelvtudás sem éri el a megfelelő szintet. Ezért (is) érdemes csak magyarul kommunikálni, és természetesen időnként az angol nyelvet segédeszközként bevetni (amennyiben nincs más közös idegen nyelv). Magyar mint idegen nyelv óra hiányában kínálhatunk tantárgyspecifikus fejlesztést a gyermekeknek, amely során a szakszókincset „előtanítjuk”, megismertetjük a nehéz szavakat a tanulókkal, hogy könnyebb legyen számukra a megértés a történelem- vagy a biológiaórán. Hasznos technikák az egyszerűsítés, a mutogatás, a lassabb beszéd, a tudatos ismétlés, a tárgyak megérintése vagy a relevánssá tétel. Utóbbi azt az előismereti hiányt vagy különbséget hivatott áthidalni, amely a különböző kultúrák találkozásából ered: az uralkodó egészen mást jelent egy magyar diák (kép Mátyás királyról), mint például egy indiai tanuló (kép egy maharadzsáról) számára. Ezért az uralkodó szó tanításakor több képet érdemes felmutatni, és beszélni a különbségekről.

A gyermekek számára a leggyakoribb és legkedveltebb technika a játékkal egybekötött tanulás. Nem szabad azonban abba a hibába esni, hogy a nyelvórai játék öncélú legyen: fontos, hogy nyelvileg is kihívást jelentő, egy adott cél elérését segítő játékos feladatokkal készüljünk az órákra. Nem túl hatékony például egy színes memóriajátékot akkor felhasználni, ha a kártyákon szereplő állatnevek nem relevánsak a tanuló számára, hiszen olyan állatot jelölnek, amelynek jelentését még az anyanyelvi beszélő sem ismeri. Válogatnunk kell tehát a kártyák között témakörnek és nyelvi szintnek megfelelően. Jó ötlet az ismert társasjátékok (Activity, Monopoly, Gazdálkodj okosan!) átalakítása, adaptálása a csoport igényei számára, illetve a szerepjátékok, mindennapi kommunikációs helyzetek gyakorlása.

A worskhop második felében a gyakorlatban is kipróbálhattunk különböző technikákat az elméleti alapelvek szem előtt tartásával. Mivel a tanár feladata eldönteni, hogy mi a fontos a tanuló vagy a diákcsoport számára, ezért nekünk kell a kezünkbe vennünk a tanított szókincset. Csoportmunkában létrehoztunk egy szókincsgyűjteményt, amely egy adott nemzetiségű és életkorú tanuló számára releváns lehet. A mi csapatunk egy 13 éves vietnámi lány számára készített pókhálóábrát a tíz legfontosabb témakör mentén, ezekhez választottuk ki az általunk lényegesnek tartott, témakörönkénti 15-20 szót. Felmerült, hogy a szokásos iskolai témák mellett nagyobb szerepet kaphat(nának) például a technikai eszközök, kütyük, vagy a szabadidő eltöltésének módjai.

A plakátok bemutatása és a véleménycsere után a gyermekek számára készített tananyagokról beszélgettünk. Csoportmunkában gyűjtöttünk olyan magyar mint idegen nyelvi tananyagokat, amelyeket szoktunk használni, vagy szívesen használnánk gyerekekkel. A megbeszélés során kiderült, hogy majdnem minden jelenleg használt tankönyvnek, munkafüzetnek, tanári kézikönyvnek vannak olyan részei, amellyel lehet dolgozni a gyerekcsoportos órákon, ugyanakkor szükség lenne több olyan korszerű tananyagcsomagra, amely kompletten rendelkezésre áll a tanárok számára. Kifejezetten gyermekek számára készült a Kiliki a Földön 1–2., amelyhez tanári kézikönyv és videócsomag is elérhető, a Balassi füzetek, illetve az online is elérhető Zahra és Zia az Eperfa Iskolában, amely elsősorban a menekült gyermekeket szólítja meg. 

A workshop utolsó részében tananyagkészítéssel foglalkoztunk: feladatlapot készítettünk csoportban egy megadott témához, gyermekek számára, amelyet később meg is beszéltünk együtt. Az ötletelés közben szó esett a mesefilmek feldolgozásának módszertanáról, az IKT eszközök hangsúlyosabb szerepeltetéséről, a mozgásos-tapintásos feladatok jelentőségéről is. Az előadók azt ígérték, hogy a lejegyzetelt ötleteket feldolgozzák, és ezek később szerepelni fognak a MidKid weboldalán is, hogy minden magyart idegen nyelvként tanító kolléga számára elérhető legyen. 

Köszönjük az előadóknak a praktikus ötletekkel teli foglalkozást, és reméljük, még több ilyen alkalmon is részt tudunk venni a későbbiekben.

A MidKid csapatának beszámolója a szombati napról itt olvasható.