A következő írás Gárdosi Rita, a Clevelandi Állami Egyetem korábbi vendégoktatójának vendégposztja, aki 2014-ben Fulbright vendégoktatóként vett részt az egyetemi magyar nyelv és kultúra kurzusok (újra)indításában az USA Ohio államában található Clevelandben. Bejegyzésében beszámol az oktatóhelyen tanuló – jelentős részben magyar származású – hallgatók tanításának tapasztalatairól, az amerikai közegben zajló magyartanítás jellegzetességeiről, a ma is rendkívül aktív magyar kulturális életről és a helyi magyar közösség nyelvhasználatának néhány érdekes pragmatikai sajátosságáról.

2014 nyarán érkeztem Clevelandbe, hogy elsőként kezdjem meg a magyar nyelv és kultúra oktatását Fulbright vendégoktatóként. Az Egyesült Államokbeli Ohióban, a Clevelandi Állami Egyetemen kívül a Clevelandi Magyar Iskolában is volt alkalmam magyar mint idegen nyelvet, illetve magyar mint származásnyelvet tanítani. Ez a bejegyzés a felsőoktatásban tanuló amerikai diákok magyar tanításának tapasztalatairól, illetve az oktatás módszertani sajátosságairól szól.  

Clevelandben még élnek magyarok! 

A clevelandi magyarok egy zsugorodó, de mégis élénk és hazafias közösséget formáló csoport. A 2010-es népszámláláson – az egykor több-kevesebb okkal a második legnagyobb magyarlakta településnek tekintett – „amerikai Debrecen” környékén kicsivel több, mint 100 ezer amerikai vallotta magát magyar származásúnak, napjainkban tehát Ohio államban él a legtöbb magyar származású ember az Egyesült Államokban. Ahogy a helybeliektől megtudtam: „Clevelandben mindenkinek van egy magyar nagymamája”. A számok tükrében körülbelül 6000-en beszélnek otthon is magyarul, Cleveland főkönyvtárának polcain 12 ezer magyar kötet sorakozik, és vasárnaponként akár 800 fő is megfordulhat egy magyar nyelven celebrált templomi misén. Az amerikai diaszpóra erős magyar identitástudata és a magyar kultúra megőrzése a magyar templomoknak, a cserkészetnek, a néptánccsoportoknak és nem utolsósorban a különböző magyar szervezeteknek köszönhető. Az alábbi archív felvételen a Cleveland Arpad Band zenekar látható (forrás: The Cleveland Press Collection):

A magyaroktatás intézményei Clevelandben

A magyartanításnak mélyen gyökerező hagyományai vannak ebben az ohiói nagyvárosban. Az első magyar nyelvet oktató intézmény 1893-ban nyílt meg, míg a jelenleg is működő clevelandi Magyar Iskola 1958-ban alakult (bővebben erről lásd korábbi cikkemet).                                            

A felsőoktatásban 1969-ben a Magyar Tanulmányokat a Clevelandi Állami Egyetem (Cleveland State University, CSU) Modern Nyelvi Tanszékéről irányították, mely a kilencvenes évekig működött. Bár a Lakeland Community College szervezésében 1992 és 2012 között volt lehetőség a magyar nyelv tanulására, végeredményben csaknem húsz évet kellett várni arra, hogy az egyetemi szintű magyar nyelvi oktatás újraindulhasson Clevelandben. 2013 novemberében a Clevelandi Állami Egyetem együttműködést írt alá a budapesti Fulbright (Magyar–Amerikai Oktatási Csereprogram) Bizottsággal egy többéves egyezményről, melynek keretében egy magyarországi vendégoktató magyar nyelvet és kultúrát oktathatott az érdeklődők számára. Ez a program 2020-tól a Vendégoktatói hálózat része lett. 

A célcsoport: a clevelandi diákok 

Az első őszi félévben egy kezdő magyar nyelvtanfolyam indult, melyre 18 diák iratkozott be, és heti kétszer két órában tanulták a nyelvet az érdeklődők. A következő években 10 körüli volt a beiratkozottak száma.

Az órákon alkalmazott oktatási módszerek és eszközök megválasztása, hatékonysága szempontjából fontos aláhúzni, hogy észak-amerikai közegben nevelkedett és szocializálódott, gyakran erős magyar kulturális hátterű hallgatókról van szó. Mindenféle általánosítást elkerülve elmondható, hogy az amerikai kultúrában a mindennapok, a személyes interakciók, és ugyanígy a tantermi munka során is általában nagyobb súllyal esnek latba olyan tényezők, mint az individualista gondolkodás, a problémamegoldó és konstruktivista hozzáállás, az önmegvalósításra törekvés, a személyes vélemény kifejezése, az egyéni teljesítmény elismerése; miközben hasonlóan markáns elemként van jelen egyfajta közvetlen(ebb) attitűd is. A merevebb, frontális tantermi munkaformákkal szemben jellemzően előnyt élveznek a fesztelenebb, interaktívabb, az egyéni érvényesülést és a kooperatív csoportos tanulást segítő tevékenységek (erről bővebben lásd Mátyás Dénes cikkét a 2016-os Hungarológiai Évkönyvben). Ennek megfelelően az egyetemi tanteremben 2-2 asztal volt összetolva, melyet a diákok körülültek. A második félévben frontális tanteremben is tartottam órát, ahol a hallgatók általában egyedül ültek a kétszemélyes padban. 

Az órákat nem csak bölcsészek látogatták: egyetemi kartól, szaktól függetlenül bárki jelentkezhet a magyar kurzusokra. Emellett más környékbeli felsőoktatási intézményből is csatlakozhatnak diákok, sőt az egyetem adminisztratív munkatársai is bejöhetnek tanulni. A Project 60 elnevezésű program keretében a Clevelandi Állami Egyetem 60 éven felüli hallgatói ingyen vehetik igénybe az oktatást, így a tanulók mintegy háromnegyedét ők tették ki.                

Fontos helyi sajátosság, hogy – mivel csak egy kezdő óra kerül meghirdetésre – a nyelvi szinteket sokszínűség jellemzi: az órákra járnak „valódi” kezdő nyelvtanulók; a magyart származásnyelvként, meglehetősen magas szinten beszélők, akik akár már a clevelandi magyar cserkészképzést is végigjárták, mindazonáltal igényt tartanak nyelvtudásuk finomítására, pontosítására; illetve a nyelvet a kezdőknél már valamivel jobban ismerők, akik valahol a két véglet között helyezkednek el. A hallgatói bázis összetétele tehát változatos, ami természetesen odafigyelést és tervezést igényel  (vö. Mátyás Dénes már említett cikkével). Hozzátenném még, hogy nekem valójában nem volt nagy meglepetés a vegyes csoport, mert korábban párizsi vendégtanárként már szembesültem ezzel a jelenséggel. Így bár nehézséget okoz a magyart idegen- illetve származásnyelvként hallgató diákok együttes tanítása, az órák mégis jó hangulatban zajlanak, egymást jól tudják motiválni a tanulni vágyók.        

Mátyás Dénes, a 2015/16-os tanév vendégoktatójának interjúiból jobban is megismerkedhetünk az egyetem hallgatóival:

Módszertani tapasztalatok, tankönyvválasztás

A clevelandi magyarórán láthatólag a diákoknak sem jelentett újdonságot a korosztályok, szintek keveredése: általános volt a jó hangulat, a nyitottság, a tolerancia és a kölcsönös segítőkészség. Az idősebb korosztály sokszor magasabb nyelvi szintje nem egyszer ellensúlyozta az esetleges lassabb reakciót vagy egy-egy nehezebb téma követését. Azok a clevelandi magyar-amerikaiak, akik a nyelvet otthon, gyerekként tanulták, szintén nagy figyelemmel követték a nyelvtani magyarázatokat, sokszor rácsodálkozva az addig természetesen használt formák, kifejezések szerkezeti hátterére, működési szabályaira. Elmondható az is, hogy képzett magyar mint idegen nyelv tanárként nem egyszer egyfajta „csodálat” övezett, mikor egy-egy nehezebbnek ítélt nyelvtani problémát el tudtam egyszerűen magyarázni.

Ebben a tanulói környezetben a leginkább bevált módszer nálam a páros vagy csoportmunka volt, mind az írásbeli feladatmegoldás, mind a szóbeli gyakorlás, párbeszéd céljából – pontosan úgy építettem fel a vegyes munkacsoportot, hogy kiegyenlítsék egymást a hallgatók. Az ilyen összedolgozásnak csak pozitív hatását láttam: a kölcsönös motiválás és megismerés a kulcsa mindennek. Általánosan elmondható az is, hogy az olyan klasszikus témák, mint a magyar konyha, a család(fa) vagy a magyarországi utazás, bármikor előhúzhatóak a tarsolyból, akár óra eleji bemelegítés, akár óra végi levezetés vagy beszédgyakorlás céljából. Egy másik jól bevált feladat a játékos verseny, amikor két csoportra osztom a hallgatókat és minden csoportból egy diák kijön a táblához. A csoportok egy (sokszor) vicces rajzot kapnak, melyet körül kell írniuk a táblánál lévő társuknak, aki azt megpróbálja lerajzolni. Igazából a lényeges elem, hogy mindenkinek legyen sikerélménye a feladatmegoldások során. 

Mivel a helyesírás, ékezetek kérdése sokszor középpontba kerül azoknál is, akik a nyelvet magyar szülőktől tanulták, a magyar ábécé szintén gyakori téma volt. Az amerikai hallgatókat láthatóan a magyar nyelv élő volta ragadta meg legjobban: például az angol szavak beépülése a nyelvbe és azok helyesírása (menedzser, szkennel, internetezik), illetve az új technológiát kifejező magyar szavak, mint az okostelefon vagy a táblagép. Ezzel kapcsolatban már az első órákon nagyon jól működött a képes ábécé használata, melynek során a diákok egy képet kapnak, és azt a szót kell hangosan felolvasniuk illetve leírniuk a füzetükbe vagy a táblára.  

Mindenképpen megemlítendő, hogy a clevelandi régióban a hallgatók otthon gyakran nem a standard magyar nyelvet hallják, hanem nyelvjárási, például erdélyi nyelvi környezetből érkeznek az órára. Nem egyszer éreztem, hogy a nyelvórák után hamar elbizonytalanodtak és sokszor elvesztették az addigi lendületüket beszéd vagy írás során – szinte megkérdőjelezték az addigi tudásukat. Ezzel kapcsolatban a tanári odafigyelés, illetve empátia nagyon fontos: ilyen esetekben általában elmagyaráztam, hogy lehet Budapesten ezt furcsának találnák, de a clevelandi vagy vidéki családi környezetben teljesen elfogadható. A suksükölést, nákolást és egyéb, a magyar köznyelvben stigmatizált formákat azonban következetesen javítottam. 

Ebben a témában szeretnék megosztani egy helyi módszertani érdekességet is, mely Cleveland városának kiejtéséhez kapcsolódik. Egy Magyarországról érkező magyar beszélő minden bizonnyal a Klívlend formát választaná a város nevének kiejtésekor, míg itt helyben szembesültem azzal a ténnyel, hogy az amerikai magyarok a Klívland formát részesítik előnyben. Ez még nem is lenne olyan nagy probléma, viszont például a magánhangzó-harmónia tanítása során magától értetődően előkerül a -ban, -ben toldalék. Ennek megfelelően én a -ben ragot használtam (Klívlendben), mely már az első órákon nagy csodálkozást és kisebb vitát váltott ki (a diákok a -ban toldalékot használták: Klívlandban). Végül elfogadták, hogy a standard magyar nyelvben az első változat élvez prioritást kiejtési okok miatt. 

Tankönyvként Szita Szilvia és Pelcz Katalin MagyarOK című nyelvkönyvét használtuk. Ennek magyarázata, hogy az amerikai diákok vonzó, színes, internetes tartalommal is rendelkező tananyaghoz vannak szokva ha nyelvóráról van szó, amelynek hanganyagát adott esetben otthon is meghallgathatják. Ezenfelül az online kiegészítő tartalmak (angol nyelvű szójegyzék, nyelvtani összefoglaló stb.) is a segítségükre vannak, a könyvhöz tartozó munkafüzet pedig lehetőséget ad a további gyakorlásra. Mondani sem kell, hogy ebben az esetben is szükség van a magyar mint idegen nyelv tanár ítélőképességére, ami a feldolgozást illeti: a nyelvtani egységeket, egyes feladatokat és szövegeket a tankönyv felépítéséhez igazodva veszi, vagy attól némileg eltérő logikát követ, esetleg más forrásokból is dolgozik stb. Ez a clevelandi hallgatók esetében nemcsak az amerikai tanulási kultúra és az általános kulturális sajátosságok miatt lényeges, hanem azért is, mert zömük a magyart származásnyelvként tanulja, és így – miközben igénylik a kellő számú drillszerű feladatot és a nyelvtan készségszintű begyakorlását is – a kulturális elemekre és a kommunikációra történő fokozott összpontosítás a szokásosnál is kiemeltebb figyelmet követelhet a túlzott nyelvtani és szókincsbeli leterheléssel szemben (lásd ismét Mátyás Dénes 2016-os cikkét). 

Élményalapú nyelvtanulás

A vendégoktató szervezésében a tanórák mellett jellemzően számos tantermen kívüli programra is sor kerül Clevelandben – így a hallgatók is magukhoz közelebbinek érezhetik a magyar nyelvet és kultúrát, illetve (és nem utolsósorban) gyakorolhatnak. Tény, hogy Clevelandben ez viszonylag könnyűnek mondható: közös gulyásozás a Balaton étteremben, vizsga utáni stresszlevezetés a Farkas cukrászdában, rétes workshop a helyi magyar pékségben, Magyar Filmnapok (lásd még Mátyás 2016). A helyi magyar kulturális élet fontos színtere az alábbi képen látható Clevelandi Magyar Kultúrkert is, amely 2018-ban ünnepelte 80 éves évfordulóját. Létrejötte John D. Rockefeller nevéhez köthető, aki 1896-ban Cleveland városa alapításának 100 éves évfordulója alkalmából a városnak adományozott egy 100 hektáros területet, melyből egy hatalmas parkot terveztek létrehozni. 1916-ban úgy döntöttek, hogy a park adjon helyet a clevelandi nemzetiségek saját kultúrájának bemutatásának az együttélést és a békét szimbolizálva. A kultúrkertek létrehozását az amerikai kormány is felkarolta 1930 és 1940 között, amikor is a magyar közösség támogatásával 1938-ban megnyílt a clevelandi Magyar Kultúrkert. A magyarok kertje egyébként már 1934-ben létrejött, amikor egy Liszt Ferenc emléktáblát állítottak fel. A clevelandi magyarok életében jelentős szerepet játszanak az egyházi intézmények is. A városban legalább hat magyar templom található, amelyek közül a két legfontosabb talán az 1892-ben, elsőként alapított Szent Erzsébet Egyházközség, ahol az első magyar iskola is helyet kapott, illetve az Első Magyar Református Egyház.

A hallgatók a tanórán kívüli programokat kivétel nélkül örömmel fogadták, szívesen jöttek a magyar helyszínekre – természetesen előre kellett szólni nekik. Ne felejtsük el, hogy Amerikában vagyunk: nagyok a távolságok, illetve szinte mindenki autóval közlekedik – elképzelhetetlen például, hogy tömegközlekedéssel együtt menjünk. Jól működött viszont a „car-sharing” rendszer, mikor többen egy kocsiba szálltunk be.

A legnagyobb izgalmat a rétes workshop keltette: származástól függetlenül minden diák kíváncsi volt a süteménykészítés fortélyaira a magyar pékségben, ráadásul a foglalkozás végén mindenki hazavihette a saját maga által készített, frissen kisült finomságot. Mondanom sem kell, hogy a pékségben, étteremben természetes módon van lehetőség a tanult szókincs, vagy nyelvtan gyakorlására. A kulturális kert meglátogatása a magyar híres emberek, történelem felelevenítése mellett büszkeséggel töltötte el a diákokat.  

Online kurzus

A clevelandi egyetem kezdő és haladó online magyar kurzusokat is hirdet (Online Hungarian I és Online Hungarian II), melyekre bárki bárhonnan beiratkozhat. A tananyagot magam lektoráltam, és ennek alapján elmondhatom, hogy legértékesebb részét a mindennapi élethelyzeteket bemutató rövidfilmek jelentik, amelyeket clevelandi magyar helyszíneken (többek között magyar vendéglőben, magyar cukrászdában, magyar hentesnél, a Clevelandi Magyar Múzeumban) vett fel clevelandi magyar fiatalokkal az online órák szerzője, Szentkirályi Endre. Fantasztikus módszertani húzásnak érzem, hogy a nyelvtanuló helyi akcentussal, helyi magyar személyekkel közvetítve, feliratozva tanulhatja a nyelvet – ezáltal is még családiasabbá válik a nyelvtanulás folyamata. 

A kisfilmekben különböző udvariassági szituációk fordulnak elő: hivatalos, baráti beszélgetés, családi szituáció a nagyszülőkkel, telefonos rendelés, templomi beszélgetés az atyával. Ennek köszönhetően az udvariassági kifejezések szép számmal tanulmányozhatók a videókban: hallható tegezés-magázás, tetszikelés. (A helyi magyar közösségre jellemző udvariassági kifejezésekről és az erről készített kutatásról alább még részletesebben is írok.) 

A videókban a helyi amerikai és magyar kultúra szépen megfér egymás mellett: jó példa erre a 10 inches torta vagy az 1 font debreceni. Illetve a következő kifejezések: Szép víkendnek ígérkezik a mai nap!  Te is veszed ezt a magyar órát? Akkor látunk majd ott! (‘see you there’), Akkor látunk holnap! (‘see you tomorrow’), Akkor kérjük a csekket! (étteremben).  

Álljon itt ízelítőnek a magyar cukrászdában készült vásárlás videója:

Udvariasságkutatás a clevelandi magyarok körében

Mivel doktori munkámat a magyar udvariasság témakörében írtam, adta magát, hogy Ohióban is folytassam a kutatást. Ezt az elképzelésemet a szintén alkalmazott nyelvész tanszékvezető is támogatta. Nem beszélve arról, hogy ez a téma szinte minden amerikai-magyart foglalkoztat, hiszen találkozáskor már az első megnyilvánulásunk során döntések sorozatát kell meghoznunk.                            

2015 tavaszán egy kérdőíves kutatásban mértem fel a Cleveland-környéki amerikai-magyarok udvariassághoz való viszonyát. Összesen 84 személy töltötte ki a 10 kérdést tartalmazó kutatást, a válaszadók fele 50 év feletti volt. Érdekesség még, hogy 35 résztvevő clevelandi születésű, és 75-en számoltak be arról, hogy magyarul beszélnek otthon (ez 90%-os arány).A felmérés alapján elmondható, hogy a clevelandi magyarok a mindennapokban a tegezést részesítik előnyben: ezt sokkal egyszerűbbnek, kényelmesebbnek és természetesebbnek érzik. Mindazonáltal családi környezetben 12-en alkalmazzák az idősebb generációval szemben a tetszik igét és 7 válaszadó számolt be arról, hogy magázza a nagyszüleit, illetve párja szüleit. Többen jelezték, hogy a Szervusz, Kati néni! típusú alak is teljes mértékben használatban van. Az ön névmást főleg az ismeretlenekkel való találkozáskor, illetve hivatalos szituációban használják – de többen azt is megjegyezték, hogy sokszor nem világos számukra a különböző udvariassági névmások használata. Ugyanakkor a Clevelandbe újonnan érkezőknek pedig az általános tegezés a megterhelő. Azzal is sokan egyetértettek, hogy a fiatalabb generációnak az iskolában mindenképpen tanítani kell az udvariassági kifejezéseket.    

Összességében elmondható tehát, hogy Cleveland egy valóságos kis aranybánya, ha magyar mint idegen nyelv tanárként érkezünk oda. Az amerikai-magyarok kultúrájának, nyelvhasználatának mind múltbeli története, mind jelenkori helyzete rengeteg kutatási témát rejt még magában. Csak bátorítani tudok mindenkit, hogy ismerkedjen meg az ottani közösséggel, fedezze fel a világukat és foglalkozzon ezekkel a témákkal is!

A téma iránt érdeklődőknek az alábbi munkákat ajánlom:

Fejős Zoltán 1991. Az anyanyelvi oktatástól az etnikus kultúra átörökítéséig. (Magyar iskolaügy Amerikában 1890 és 1940 között). Magyarságkutatás. A Magyarságkutató Intézet évkönyve 1990–1991: 7–40.

Gárdosi, Rita 2014. A clevelandi magyar nyelvoktatás múltja és jelene. THL2. 2: 58−67. 

Mátyás, Dénes 2016. Magyar nyelv és kultúra a Clevelandi Állami Egyetemen: az újraindult  magyaroktatás első két éve (2014−2016). Hungarológiai Évkönyv. 17(1): 28−38.

Papp, Susan M. 1981. Hungarian Americans and Their Communities of Cleveland. Cleveland Ethnic Heritage Studies. Cleveland State University.

Szentkirályi Endre (ed.) 2008. Clevelandben még élnek magyarok? Visszaemlékezések gyűjteménye. Cleveland Cserkész Regös Csoport.

Szentkirályi Endre 2013. Hungarians in Cleveland 1951-2001: Then and now. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem.