A Magyar mint Idegen Nyelv Módszertani Műhely 2018. május 17-én tartotta meg évadzáró alkalmát, amely ezúttal az interkulturális kommunikáció témája iránt érdeklődő nyelvtanárokat, szakembereket, hallgatókat szólította meg. A tavaszi félév zárásaként dr. Lázár Ildikó, az ELTE BTK Angol Nyelvpedagógiai Tanszékének adjunktusa, az interkulturális kommunikáció nemzetközileg elismert kutatója tartott interaktív foglalkozást Kultúrák találkozása a nyelvórán címmel. Bár a szorgalmi időszak zárása, a félév végi teendők, egyetemi és iskolai feladatok miatt az eddigiekhez képest kevesebben tudtak részt venni az eseményen, a családias légkör lehetővé tette az oldott, jó hangulatú beszélgetést, a hatékony közös munkát. A gyakorlatias súlypontú műhelyfoglalkozást egy rövid, elméleti bevezető előzte meg, amely segítségével a vendégek bepillantást nyerhettek az interkulturális kommunikáció szakirodalmába, az interkulturális kompetencia értelmezési keretébe.

Lázár Ildikó egy személyes történettel kezdte az együttgondolkodást: elmesélte, tanári diplomája megszerzése után néhány hónapos amerikai utazást tett. Magabiztosan, magas szintű nyelvtudással indult a külföldi utazásra, ám az volt a tapasztalata, hogy a célnyelv ismerete nem volt elég ahhoz, hogy sikeresen tudjon kommunikálni az idegen kultúra képviselőivel. Ez a kultúrsokk keltette fel érdeklődését, s vezette el kutatási témája, az interkulturális kompetencia fogalma és annak fejlesztési lehetőségei felé.

A személyes történet után előadónk feltette a kérdést, mit értünk a kultúra tanítása alatt. A leendő vagy gyakorló magyar mint idegen nyelv tanár résztvevők megnevezték a kultúra aspektusait, amelyekkel tanóráikon célzottan foglalkoznak. A vendégek megemlítették például a köszönési és üdvözlési formákat, az ünnepeket, népszokásokat és hagyományokat, a magas kultúrát (irodalom, művészetek, zene), a szövegszerkesztési módokat, az idő kifejezését és az ahhoz való viszonyulást. Előadónk a jéghegy-metafora segítségével érzékeltette a hallgatósággal, hogy amit magas kultúraként ismerünk, és iskolai tantárgyként tanítunk, csak a jéghegy csúcsa, a kultúra egyéb összetevői rejtetten, implicit módon jelennek meg. A kommunikációs sémák, a beszélgetés elkezdése és lezárása, a köszönések, a panasz, a bók, vagy éppen a társadalmi szerepek, értékek a kultúra rejtett összetevői, és egy másik kultúra képviselőjének megértéséhez elengedhetetlen ezek explicit tanítása is a nyelvórán.

De miért van szükség a kultúrák közötti kommunikációra? Az interkulturális kommunikáció segít hidakat építeni a különböző kulturális háttérrel rendelkező emberek között. A hídépítés eszköze és célja lehet az idegennyelv-tanításnak, hiszen segítségével közelebb kerülhetünk egy másik kultúra képviselőjéhez, jobban megérthetjük viselkedését, és könnyebben elfogadhatjuk a számunkra szokatlan vagy éppen idegen megnyilvánulásait.

A gyakorlati munkát egy önértékelő kérdőív (https://www.coe.int/t/dg4/education/pestalozzi/Source/Documentation/ICCTool2014/ICToolHU.pdf) kitöltésével kezdtük a módszertani műhelyfoglalkozáson. Az Európa Tanács által készített, 19 nyelven megjelent kérdőív az ismeretek, készségek és attitűdök kategórián belül fogalmaz meg kérdéseket, amelyekre skála segítségével válaszolhatunk. A kérdőív kitöltésének célja, hogy a kitöltő tudatosítsa magában az interkulturális kommunikációs helyzetekhez való kapcsolatát, hiszen ahhoz, hogy jobban megismerjük a másik kultúrát, szükség van annak felmérésére, milyen ismeretekkel, készségekkel és attitűdökkel rendelkezünk, milyen fejlett a saját interkulturális kompetenciánk. Az instrukció szerint a kitöltés előtt olyan helyzetekre kell gondolnunk, amikor más kulturális háttérrel rendelkező emberekkel voltuk együtt. A szituációkba való belehelyezkedéssel együtt fel kell idéznünk, milyen érzésekkel, ismeretekkel rendelkeztünk, és mit tettünk ezekben a helyzetekben.

A tanítás gyakorlatában az első logikus lépés, hogy a tanár vagy az osztályfőnök kitölti a kérdőívet. A kérdőívet tanárként is hasznos kitölteni, de diákjaink is megismerkedhetnek vele, esetleg egy kurzus elején, közben és végén is, így segítségével tetten érhető és felmérhető az interkulturális kompetencia változása, esetleges fejlődése.

A kérdőív kitöltése pármunkában zajlott, közösen elolvastuk a kérdéseket, és mindenki megpróbált egy-egy kultúrával kapcsolatos élményére összpontosítani. A kitöltést követő beszélgetésen kiderült, hogy nehézséget jelentett egy-egy konkrét szituációba való belehelyezkedés, hiszen tanárként máshogy viselkedünk diákjainkkal szemben, mint például egy külföldi tartózkodás során, magánemberként. A helyzetekben való reagálás függ a korábbi tapasztalatainktól, előzetes ismereteinktől, a teljesen természetes módon mindannyiunkban meglévő sztereotípiáktól, illetve az adott hangulatunk is befolyásolhatja.

A kérdőív kitöltése és megbeszélése után különböző játékokat, feladatokat próbáltunk ki, amelyek alkalmasak az interkulturális kompetencia fejlesztésére, órai ráhangolásra, jégtörésre, különböző témákról való beszélgetésre, önismereti foglalkozások kiegészítésére. Az első feladat egy asszociációs játék volt, amely akár a magyar mint idegen nyelvi órán bevezetni kívánt szókincs felidézésére, ráhangolására is alkalmas. A „reggeli” szóhoz kapcsolódóan egyénileg leírtuk az első három-négy szót, amely eszünkbe jutott, majd csoportmunkában megbeszéltük, közös elemeket keresve. A mi csoportunkban a „kávé” és a „zabkása” szavak többször előfordultak. Természetesen a közös elemek megléte utal a közös kultúrára is. Ezután megnéztünk más asszociációkat az egyes szavakhoz, és megtippeltük, hogy mely kultúra képviselőitől származhatnak.

Az asszociációs játékhoz kapcsolódik a különböző vizuális eszközök, képek használata a nyelvórán. Egy „breakfast around the world” képsorozat segítségével (például innen: https://www.independent.co.uk/life-style/food-and-drink/features/what-people-eat-for-breakfast-around-the-world-a6730126.html) tanulóink beszámolhatnak saját étkezési szokásaikról, felismerhetik és megfogalmazhatják a hasonlóságokat és különbségeket saját és más kultúrákkal kapcsolatban. Érdekes képekkel illusztrálni azt is, melyik diák hogyan megy az iskolába (iskolabusszal, zsúfolt metróval, gyalog a poros úton, limuzinnal stb.). Extra motivációt jelent a tanulóknak, ha ők hozhatnak saját képeket, fotókat egy-egy szóhoz, mondathoz vagy idézethez, és így alakul ki közös beszélgetés. A képekkel kapcsolatban azt is érdemes megbeszélni, kinek mit jelent egy ábrázolás (például egy szöcske lehet kártevő, háziállat, másnak akár előétel is).

Képek segítségével viselkedésmintákat is elemezhetünk. Előadónk azt kérdezte tőlünk, hogy egy órán sugdolózó diák láttán mit gondolunk, miért viselkedik így a tanuló? Többen azt válaszoltuk: udvariatlan, vagy éppen nem megfelelő a magatartása, de ha jobban belegondolunk, udvariasságként is értelmezhetjük a cselekvést, hiszen elképzelhető, hogy azért suttog, mert nem akarja megzavarni az órát.

A következő feladat során különböző viselkedésmintákat elemezve írhatunk mondatokat cédulákra, melyeket felfüggeszthetünk a falra. A módszertani műhelyen ez a gondolatébresztő mondat hangzott el: Ez a lány soha nem mosolyog a folyosón. Mit gondolunk erről? Miért nem mosolyog a lány, talán udvariatlan vagy rosszkedvű? A nyelvórán a diákok körbejárhatnak a teremben, megbeszélhetik, hogy mit gondolnak a mondatokról, majd közösen értelmezhetjük a helyzeteket, kitekintve a nekünk szokatlan viselkedésmintákra.

Utolsó közös feladatként különböző portrékat kaptunk csoportokban, és a képen látható személyekkel kapcsolatban kellett olyan általános kérdésekre válaszolni, mint például mit reggelizik az illető, milyen házban lakik, vagy szereti-e a jazzt. Több csoport ugyanazt a képet kapta, ezért a megbeszélés után össze lehetett hasonlítani a válaszokat. Általában sztereotip módon válaszoltunk a kérdésekre, ami nem csoda, hiszen rögtön mozgósítani kezdtük előzetes ismereteinket egy adott kultúra képviselőiről. A játékos feladat végén megismerhettük a portrék mögött húzódó valós személyeket, akik rendszerint teljesen máshogy éltek, viselkedtek, dolgoztak és szórakoztak, mint az elképzelt figuráink. A feladat nagyon hasznos lehet sztereotípiáink tudatosításában, az azokból való kitekintés, kilépés céljából.

Nyelvtanároknak, osztályfőnököknek, trénereknek egyaránt praktikus segítséget nyújt Lázár Ildikó kiadványa, a 39 interkulturális játék. Ötlettár tanároknak az interkulturális kompetencia és a csoportdinamika fejlesztéséhez. Az interneten ingyenesen elérhető kiadványból (http://metodika.btk.elte.hu/file/TAMOP_BTK_BMT_9.pdf) kreatív ötleteket, a szociális kompetenciát fejlesztő csoportfeladatokat, a sztereotípiákat egy kicsit más színben feltüntető, csapatépítő gyakorlatokat ismerhetünk meg, melyeket szabadon adaptálhatunk, variálhatunk óráinkon. A kiadvány a magyar mint idegen nyelv oktatásának gyakorlatát is nagyban segíti (az ötlettárról recenzió olvasható a következő linken: http://epa.oszk.hu/01400/01467/00003/pdf/172-173.pdf). A műhelyfoglalkozáson kipróbált gyakorlatok, játékok szintén megtalálhatóak a füzetben, amelyeket akár a leírások segítségével óráinkon is ki tudunk próbálni.

A szakmai napot kötetlen beszélgetéssel zártuk, amely során ötletek hangzottak el a magyar dalok, filmek magyarórai felhasználásáról, illetve különböző városi séták szervezéséről, amelyek szintén az interkulturális kompetencia fejlesztését szolgálják. Az alkalom során rengeteg ötlettel, gyakorlati tanáccsal, praktikával gazdagodtunk, melyeket biztosan tudunk mindennapi gyakorlatunkban is hasznosítani.